Meglepve n�ztem Markra. Kiejtettem egy nevet �s �k m�ris tudt�k, hogy kir�l besz�lek. Ez mi�rt van?

-Ti ismeritek �t?- k�rdeztem izgatottan.

-Heikki is a Forma-1-ben versenyzik �s Kimivel nagyon j�ban vannak.- mondta erre nevel�ap�m.

-Eddig mi�rt nem mondtad? Megtehetted volna, hogy besz�lsz egy kicsit arr�l, hogy merre j�rk�lsz m�rciust�l novemberig. Lett volna hozz� k�z�m, nem gondolod?- fakadtam ki. A v�laszt sem v�rtam meg, csak felrohantam a szob�mba. Kinyitottam az �r�asztalom fi�kj�t, kivettem egy halom rajzot �s keresg�lni kezdtem. K�zben halkan ny�lt az ajt�.

-Bej�hetek?- k�rdezte Kimi halkan. Csak b�lintottam �s tov�bb n�zegettem a rajzokat.- Ezt keresed.- fogta meg hirtelen a csukl�mat. Egy vid�m f�rfi arca volt lerajzolva. A haja sz�ke, a szeme ig�z�en k�k, az arc�n csintalan mosoly �lt.

-Honnan tudod?- n�ztem fel r�.

-� Heikki. Gondolom, r� volt�l k�v�ncsi.- engedte el a kezem �s le�lt az �gyamra.- Azt mondtam neki, hogy nagyon fontos dologr�l kell besz�ln�nk, ami nem telefont�ma, de nem tudok most elmenni innen. Holnap est�re itt lesz.

-�s te? Csak �gy kis�t�lsz innen?- fordultam fel�. Az arca csal�dotts�got �s f�jdalmat sug�rzott.

-Mark nem akarja, hogy k�zelebbi kapcsolatba ker�lj�nk. Musz�j lesz ker�ln�m t�ged, k�l�nben elvesz�tem a bar�ts�g�t.- hajtotta le a fej�t.

-De �n ezt nem akarom! Te nem tudod, milyen bez�rva �lni, �s nem ismerni senkit. Minden nap s�v�rogva v�rtam, hogy elgyere �s l�thassam az arcod legal�bb egy pillanatra. Nem tudtam r�lad semmit, de te volt�l a sz�rke �letemben a napf�ny.- s�t�ltam az ablakhoz. Eszembe jutottak a d�lut�nok, amikor csak �lltam itt �s n�ztem �ket.- M�r feln�tt vagyok, nem Mark mondja meg, hogy mit kell csin�lnom vagy hogy kivel bar�tkozhatok.

-Biztos, hogy j� �tlet ez? �n most nem vagyok lelkileg a legjobban.- utalt a tegnap este elmondottakra.- A feles�gem cs�ny�n becsapott, ami nem esett valami j�l. Azt hittem szeret. B�r gondolhattam volna, hogy nem, mert hi�ba ny�ztam azzal, hogy ideje lenne egy kisbab�t sz�lnie, mindig csak azt hajtogatta, hogy majd ha befejeztem. R� vall, hogy h�r�t, ha valamit nagyon nem akar.

-Milyen ember az, aki nem akar gyereket ennyi �v h�zass�g ut�n?- lep�dtem meg. Nem illett a k�pbe, hogy az a sz�p n�, akit annyi k�pen l�ttam az �jszaka, mikor keresgettem, ennyire ellene legyen a csal�dalap�t�snak.

-�n m�r nem tudom. �gy gondoltam, hogy ismerem �t. De t�vedtem.- keseredett el m�g jobban. Odamentem hozz�, le�ltem mell� �s a kezem a v�ll�ra tettem. Rem�ltem, �rti a ki nem mondott szavaimat.- Mark nem nagyon akarn�, hogy maradjak.

-Nem �rdekel! �n k�rlek r�, hogy maradj! B�r nem ismerlek, b�zom benned.

Erre az apr� megjegyz�sre felkapta a fej�t. Meglepettnek t�nt. A reakci�j�ra pedig nem sz�m�tottam. Sz� n�lk�l mag�hoz h�zott �s �gy �lelt, ahogy f�rfi m�g soha.

-Hogyan k�sz�nhetn�m meg neked azt a rengeteg dolgot, amit adt�l az ebben a n�h�ny eltelt �r�ban?- s�gta halkan.

-Maradj mellettem, am�g Heikkivel tal�lkozom. Ennyit szeretn�k mind�sszesen.- n�ztem fel r�. Tudtam, nem k�rhetek t�l sokat. M�g nincs itt az ideje. Tal�n ha siker�l k�zelebb ker�ln�m hozz�, meggy�zhetem, hogy nem f�gg�k Markt�l. �s k�tlem, hogy Heikkinek b�rmi kifog�sa lenne az ellen, hogy mi j�ban vagyunk.

-Maradok… egyenl�re.- mondta ki nagy nehezen. Adtam az arc�ra egy puszit, majd kinyitottam az ajt�t. Ahogy sejtettem, ott �llt a nevel�ap�m.