- Josie, �bredj! Egy bazi nagy aut�sz�ll�t� trailer parkol a h�z el�tt.

A szemem nehezen szokta meg a reggel f�ny�t, de Adam hangja egyre hangosabban hallatszott. J�zus, �n nem vagyok egyed�l, futott �t az agyamon. De ahogy az �gyra n�ztem magam mell�, nem l�ttam semmit. Edward megint nem volt sehol. Egyszer�en kett�ny�lt alatta a f�ld, �s elt�nt, nyomtalanul. �n tudtam, hogy hol van. Az erd� �v� m�ly�n, �s figyel, hallgat�zik. Kiugrottam az �gyb�l �s az a szoba �szaki fal�hoz l�ptem, ami egy �sszef�gg� ablakb�l �ll� fal volt. �s t�nyleg ott �llt az aut�sz�ll�t�, �pp a Challangert vontatt�k le r�la. Gy�ny�r� aut�.

- Josie, rem�lem fel vagy �lt�zve, mert bemegyek – mondta Adam, majd lassan kiny�lt az ajt�.

- Gyere csak nyugodtan. �pp azt lesem, hogy odakint �gyk�dnek a fi�k. Nem hittem volna, hogy ilyen hamar kihozz�k az aranyosk�kat – mondtam majd elh�ztam a tol�ajt�t, �s kil�ptem a teraszra. Hallottam, ahogy Adam is k�vetett, ropogott a l�ptei alatt a padl�. Az � j�r�sa k�zel sem volt olyan puha, mint az �n v�mp�rjaim�. – Az egyik a ti�d, a m�sikat magamnak vettem.

- H�t valahogy azt hiszem, hogy ez a p�derk�k j�rg�ny nem az �n vil�gomat t�kr�zi. – mondta. Nem is tudom, hogy mib�l gondolta, hogy az lesz az �v�

- A Sebring az eny�m – v�laszoltam, �s azonnal l�ttam, hogy megcsillan a szeme. – Egy kev�sb� felt�n� aut�t akartam, � olyan. Rem�lem, neked nincs a Challanger ellen kifog�sod? – h�t mondjuk, ha van, ha nincs, ezt m�r akkor is k�s�n k�rdezem.

- Az �n kifinomult egy�nis�gemhez egy olyan antracitsz�rke Aston Marton illene – mondta viccesen

- Jha meg a James Bond n�v. Azt hiszem, meg kell, hogy el�gedj ezzel.

- Kisl�ny, im�dni fogom. – mondta Adam, majd a nyakamba vetette mag�t. M�g �n �tvettem a k�t aut� pap�rjait, addig Adam k�r�lj�rta az �j szerzem�ny�t. �n meg hosszasan n�ztem. Any�m, mennyi n�i sz�v fog meghasadni a v�rosban, ha megl�tj�k �t meg ezt az aut�t. A sz�ll�t�k elmentek, mi meg m�g mindig kint voltunk a k�t aut�n�l.

- Kell egy �j gar�zs, ahova berakhatjuk �ket – �llap�totta Adam

- Teljesen igazad van. Ma int�zkedem is ez �gyben

- Carlisle azt mondta, pihenned kell – mondta Adam, �s akkor �jabb kocsi k�zelgett a h�z fel�. Nagy csikorgat�s k�zepette �llt meg a murv�n, n�h�ny apr�bb kavicsot meg is t�ncoltatott maga m�g�tt. Edward Volv�ja volt. �s � a maga t�k�letess�g�vel sz�llt ki az aut�b�l. Alice �ltal �ssze�ll�tott ruhat�r�nak egyik gondosan kiv�lasztott egy�ttese volt rajta, plusz az az elmaradhatatlan ocsm�ny Ray Ban napszem�veg. Hogy a fene esne bel�. Annyira ideges�t.

- Meg fogsz f�zni – mondta ki gondolatban, majd egy hatalmas vigyor ter�lt el az arc�n.

- Hello Edward vagyok. Biztosan te vagy Adam. M�r sokat hallottam r�lad. – na, sz�p kis hazug. Szinte semmit sem hallott�l r�la.

- Szia, Edward. – mondta Adam, szinte sokkoltan.

- Carlisle k�ld�tt, hogy figyeljek oda Josephinere, m�g te bem�sz a k�rh�zba. Carlisle azt mondta, sz�ks�ge van a seg�ts�gedre – Edward arca mindv�gig rezzen�stelen volt, �s v�gig Adam szem�be n�zett.

- Akkor fel�lt�z�k, �s m�r megyek is – azzal berohant a h�zba, hallottam a dobog� l�pteit fel az emeletre. Edward keze lassan a derekamra simult, majd hang n�lk�l, a fejemben suttogva �gy sz�lt.

- T�nyleg menj�nk be, mert megf�zol.

- Nem vagyok m�r gyerek, �s tegnap �jjel sem nagyon �rdekelt, mikor az erd�sz�len voltunk – v�laszoltam neki vissza. Lassan l�pkedt�nk befel�, �s mire a konyh�ba �rt�nk, Adam m�r fel�lt�zve rohant lefel� a l�pcs�n.

- Valaki elvinne a k�rh�zba? – k�rdezte, mik�zben a cip�j�t h�zta.

- Ott van az �j aut�t kulcsa, az�rt van, hogy haszn�ld. – azzal a Challanger kulcsaira meg pap�rjaira mutattam.

- Angyal vagy – � meg egy puszit nyomott az arcomra. Felmarkolta a pap�rokat, meg a kulcsot, �s m�r csak az ajt�csap�d�sra eszm�ltem. T�ls�gosan elfoglalt Edward gondolata, �s a mardos� �rz�s, ami bel�le �ramlott.

- Mi volt ez? – k�rdezt�k egyszerre.

- Mi �gy b�cs�zkodunk egym�st�l. Jobb lesz, ha hozz�szoksz. – v�laszoltam mosolyogva. – Mi a baj? – k�rdeztem, mikor megint egy �jabb �rzelemhull�m rohant v�gig rajtam

- Csak ut�lom, hogy � b�rmikor hozz�d �rhet an�lk�l, hogy lilab�r�s lenn�l.

- Az � �rint�s�t�l akkor sem lenn�k libab�r�s, ha olyan lenne, mint te. Ilyen hat�st csak a te b�r�d �rint�se v�lt ki bel�lem. �s ezt te pontosan tudod, hiszen l�tod a fejemben, hogy mit �rzek ir�nta. Mi�rt ment�l el az el�bb?

- Nem akartam, hogy egy�tt l�sson benn�nket reggel. Jobb ez �gy mindenkinek. Ellent�tben veled, �n azt is l�tom, hogy � mit gondol.

- T�lz�sba viszed ezt a hallgat�z�st, nem gondolod?

- Nem tudom elengedni a f�lem mellett, �gy �v�lt, mint 1000 meg 1000 hangos�t�.

- �s mit �v�lt, ha szabad tudnom? – faggat�ztam tov�bb, mik�zben a reggelimet k�sz�tettem, vagyis ink�bb csak befejeztem, amit Adam m�r el�k�sz�tett.

- Nincs tiszt�ban azzal, hogy az a testv�ri szeretet, amit eddig �rzett ir�ntad, egy �j mederbe terel�d�tt, �s nem tud vele mit kezdeni – mondta. A hangja pont olyan fagyos lett, mint a b�re.

- �s te azt hiszed, hogy az �n testv�ri szeretetem is majd egy �j alakot �lt? – k�rdeztem vissza szinte azonnal.

- Azt hiszem igen. Ett�l f�lek a legjobban, hogy a te �rz�seid is megv�ltoznak, �s vonz�dni fogsz hozz�. Nem �ln�m t�l, ha te azt mondan�d, hogy nem szeretsz.

- Hisz m�g egyik�nk sem mondta ki azt a sz�t.

- Josephine, az �n lelkem �s sz�vem m�r t�bb, mint 80 �ve halott. Egy k�sz�rny vagyok, egy �tkozott, �s nem tudok neked m�st adni, csak a szerelem �s a h�s�g bilincs�t. F�j minden l�p�s, ami messze t�vol�t t�led. �gy hal ki a sz�ved hangja is, �r�kre, de ezt nem k�rhetem t�led. Nem k�rhetem t�led, hogy a szerelem �s a h�s�g bilincs�vel l�ncold a sz�ved az �n holt l�lektelen sz�vemhez. Nem tehetem ezt veled, �nz� l�p�s lenne. �gy vagyok �n egy test, mely mozog, de nem �l. Lassan lehull a bilincs, a szeret� �s a h�, szabadd� t�ve a szerelmet, ami �r�k �let�. �gy leszel te szabad, �n meg halott sz�v�.

- Edward, engem nem �rdekel az �let, amit n�lk�led kell �lnem. Az nem �let, az csak s�nyl�d�s, egy fodroz�d� v�zt�k�rb�l visszaver�d� l�tom�s. A meg�lt �vek n�lk�led semmit nem jelentettek, az �n sz�vem eddig volt holt. Most kezdek igaz�n �lni, �s rem�lni, az �n sz�vem most m�g dobog kett�nk helyett. Azt�n ha itt lesz az id�, akkor m�r a halott halhatatlan�ban �l�nk egy�tt a vil�gok v�g�ig – az utols� szavakat m�r csak suttogva mondtam ki, mert �reztem, hogy alig j�n ki hang a torkomon. Annyira megbabon�z Edward k�zels�ge, hogy az m�r f�jdalmas. Hogy is mondta Carlisle? Hi�ba k�zd�k majd ellene, nincs menekv�s. M�r nem is akarok menek�lni.

- Mi a napi program? – k�rdezte Edward, �s a hangja �jra visszar�ntott ebbe az angyalporral hintett jelenbe, ahol lenni akartam.

- Nem tudom, el kellene int�zni, hogy �sszedobjanak egy f�szert a h�z mellett, ahova beparkolhatom a k�t �j j�rg�nyt.

- Minek vett�l m�g k�t aut�t?

- H�t az egyiket mindenk�pp Adamnek sz�ntam, a m�sikat meg magamnak hogy legyen egy h�tk�znapi aut�m is, olyan kev�sb� felv�g�s, olyan, mint neked a Volvo. Meg persze hozz� akartam j�rulni az amerikai piac fejl�d�s�hez, ha ti m�r csak az eur�paiakat r�szes�titek el�nyben.

- T�vedsz, Emmettnek egy Jeep Wrangler van a tulajdon�ban.

- Any�m, az egy mekkora g�p! Im�dom azt az aut�t. Tudtad, hogy az amerikaiak a hadsereg sz�m�ra fejlesztett�k ki a m�sodik vil�gh�bor�ra? De, mint mindig, elszaladt vel�nk a l� �s most m�r minden m�sodik gigantom�ni�s ilyen aut�val futkos.

- Az els�k meg Hummerrel.

- Pontosan – v�gtam r� helyeselve.

- Csak ezt meg ne eml�tsd Emmettnek, mert Roset�l kapta aj�nd�kba, �s Rosaline szent �s s�rthetetlen a sz�m�ra.

- Ok�, ezt megpr�b�lom �szben tartani – �s arra a bizonyos incidensre gondoltam, mikor sikeresen ell�ktem magamt�l a l�nyt, aki a falnak csap�dott. Olyan �rz�sem volt, mintha m�r legal�bb sz�z �ve t�rt�nt volna.

- Mi a baj? – k�rdezte Edward, �s megsim�totta a h�tam.

- Semmi, csak megbolondulok itt a n�gy fal k�z�tt. Valamit csin�ljunk.

- Mit? – l�ttam, hogy az arc�n egy kaj�n vigyor ter�l sz�t.

- Menj�nk motorozni. Elviszlek egy k�rre.

- De az vesz�lyes. Nem �l�k m�g�d, ha olyan hajmereszt� mutatv�nyokat csin�lsz, mint mikor kikezdt�l Rosaline-nal. Tudod, mennyi energi�j�ba ker�lt Jaspernek, hogy lenyugtassa?

- Sajn�lom. Tudom, hogy az h�lyes�g volt, de nem lehetett kihagyni. �g�rem, hogy t�bbsz�r nem lesz ilyen. Meg am�gy is t�l sok figyel�, agg�d� szemp�r vesz k�r�l.

- Akkor sem hagyom, hogy motorozz.

- Csak nem f�lsz t�lem? – kac�rkodtam vele.

- �n? Ugyan, ne viccelj, m�r hol f�ln�k?

- Akkor menj�nk - azzal megragadtam a kez�t, �s a gar�zshoz vonszoltam. Mind a ketten felpattantunk a motorra, � szigor�an m�g�m, �s elindultunk hogy magunkba sz�vjuk az erd� �s a t�j illat�t. D�l fel� hajtottam a 101-esen , azt�n nyugat fel� fordultam k�zvetlen�l a v�ros ut�n. A tengert akartam l�tni. M�g nem voltam a parton, mi�ta itt vagyok. Edward m�g�ttem �lt, �s a derekamra fonta a karj�t, de abban a pillanatban, mikor eld�nt�ttem, hogy a partra megy�nk, elengedte a derekam, �s elkapta a korm�nyt, majd meg�ll�totta a motort.

- Nem mehet�nk a partra – mondta, miut�n leh�z�dtunk az �t sz�l�re.

- Mi�rt nem? Ne gyere azzal, hogy nekem nem szabad.

- Nem neked nem, hanem nekem. Mi, Cullenek, egy szerz�d�s miatt ki vagyunk tiltva arr�l a ter�letr�l.

- De hisz szabad orsz�gban �l�nk! Mi�rt ne mehetn�l oda, ahova neked tetszik? – �reztem a remeg�st, �jra, de ez nem az a v�gyt�l �titatott remeg�s, ez telve van f�jdalommal.

- Szabad orsz�g egy embernek, de �n nem vagyok ember. �s nem vagyok szabad, valaki elrabolta a holt sz�vem. – mondta, �s egy cs�kot nyomott az ajkamra. H�t nem �des? M�g �lvezn�m is, ha nem lenne ez a rohadt remeg�s. K�ny�rg�m, csak most ne. Abban a pillanatban egy alak jelent meg az erd� sz�l�n.

- M�g nem l�pt�k �t a hat�rt – mondta m�rgesen Edward.

- Nem is az�rt j�ttem, v�rsz�v� – a sr�c v�gig engem b�mult. Any�m, hogy lehet valaki ekkora? Azt�n eszembe jutott Emmett, de � nem ember. Viszont ez az indi�n fi� itt velem szemben, � k�zzel foghat�, �s mindenk�pp emberi l�ny. – V�gre beteljes�lt a legenda �s te visszat�rt�l hozz�nk – mondta nekem a sr�c. Milyen legenda? Mi az, hogy hozz�juk? Most l�tom �t �letemben el�sz�r. – Jacob vagyok, a testv�red, �s m�r r�g�ta v�rjuk az �rkez�sed - l�pett el�m, k�zben a kez�t ny�jtotta, hogy �dv�z�lj�n.

- Josephine Sanders, � Jacob Black, a kuty�k vezet�je. – mondta fancsali k�ppel Edward.

- Fogd be, v�mp�r – sz�lt r� a Jacob nev� fi�, aki mindv�gig engem b�mult. – A j�vend�l�s elmondta, hogy elj�ssz majd, �s hogy egy�tt harcolunk majd az �tkozottak ellen – Jacob olyan ijeszt� �t�l�ssel besz�lt, hogy remeg�sem egyre csak fokoz�dott.

- Ideje lenne menni – hallottam Edward hangj�t, de olyan t�voli volt, olyan, mintha egy fal lenne kett�nk k�zt, vagy mintha a f�l vil�g v�lasztana el t�le.

- Pontosan. Ideje lenne, ha menn�l – b�kte oda neki Jacob.

- ��� – hagyta el a torkom egy kontrol�latlan �v�lt�s. Mind a ketten r�m n�ztek, �s �n is a kezemet b�multam. Megint kiserkent a v�r a kezemb�l, �s megjelentek a peng�k.

- A te hib�d – mondta a k�t fi� egym�snak. Amint kint voltak a pengeszer� ny�lv�nyok a kezemb�l, a remeg�s �s a f�jdalom is elm�lt.

- Ok�, fi�k ideje lenne, ha elmondan�tok, hogy mi van.

- Ez az eg�sz �tkozott �tv�ltoz�s a v�mp�rok miatt van. Az � hib�juk, hogy el�hozz�k bel�l�nk a farkast – magyar�zta Jacob. �n Edwardot figyeltem, hogy c�folja a dolgot, de csak a talajt b�multa, nem mert r�m n�zni. – Te egy vagy k�z�l�nk, �s itt a helyed mellettem, a testv�rem vagy.

- �n nem vagyok a testv�red.

- Nem a sz� szoros �rtelm�ben. De te is az �n t�rzsemb�l sz�rmazol, az �n �s�mt�l. Te is Quilete vagy, hi�ba is k�zdesz ellene – a hangja tele volt b�szkes�ggel. 

- Bocs, de most nem vagyok vev� a vicceidre. Edward, k�rlek, vigy�l haza – mondtam, azzal h�tat ford�tottam a fi�nak.

- De neked itt van az otthonod – kapta el a kezem Jacob, �s �jra szemt�l szemben �lltam vele. Edward tork�t egy er�teljes morg�s hagyta el, �n meg kikaptam a kezem a szor�t�s�b�l.

- Nem, Jacob Black a Quilete t�rzsb�l. Nekem ott az otthonom, ahol a sz�vem, �s a sz�vem Edward�. Egyszer m�g tal�lkozunk – mondtam, majd otthagytuk �t az erd� sz�l�n. Hazafel� Edward vezette a motort, mert a karmok m�g mindig nem h�z�dtak vissza. El�g rendesen elk�boroltak a gondolataim, mert csak azt vettem �szre, hogy elsuhan mellett�nk a t�j �s nem az �n h�zam el�tt �llunk, hanem a Cullen rezidencia el�tt.

- Mi�rt j�tt�nk ide? – k�rdeztem, miut�n lek�sz�l�dtam a motorr�l.

- Nem maradhatsz egyed�l otthon.

- De hisz Adam ott van.

- Igen, de � csak egy ember, mit kezdene egy falka felb�sz�lt kuty�val.

- Mi van m�r megint a bolhazs�kokkal? – ezzel a k�rd�ssel l�pett ki az ajt�n Rosalie. F�ltem az viszontl�t�st�l, az�ta nem is tal�lkoztunk, mi�ta az a bizonyos incidens t�rt�nt. – Szia, Josie, j� hogy �jra k�zt�nk – any�m, ezt most t�nyleg Rosalie mondta? Ez el�g furcsa nekem. � nem az a nagy bar�tkoz�s t�pus, most m�gis �gy �dv�z�l mintha m�r a homokoz� �ta ismern�nk egym�st. – Tal�lkoztatok a kuty�kkal?

- Csak Jake-kel, a part fel� vezet� �ton.

- Edward, te �tl�pted a hat�rt?

- Nem, dehogy, id�ben meg�lltunk.

- Figyi, skacok, �n is itt vagyok. �s eg�szen elviseln�m, ha elmes�ln�tek, hogy mi a fr�sz ez az eg�sz – sz�ltam k�zbe, mert m�r eg�szen ideges�tett, hogy csak �gy semmibe vesznek.