Eg�sz sz�p kis k�rus volt a k�t csal�d egy�tt. Persze Lore tudta, hogy bab�t v�rok, de rajta k�v�l senki sem. B�r ahogy eln�ztem az Alonso csal�ddal nem is lesz probl�ma, ink�bb csak a szok�sos szem�llyel.

-          Fiam, GRATUL�LOK! – t�r�lgette a k�nnyeit Jose Luis. Ana Maria is fel�llt az asztalt�l, odaj�tt hozz�m �s meg�lelt.

-          K�sz�n�m. – s�gta a f�lembe, majd neki is eleredtek a k�nnyei. Azt hiszem, ez egy s�r�s nap lesz.

-          H�t ezt sz�pen �sszehoztad. – pr�szk�lt az �n dr�ga j� �des any�m. – Tal�n direkt csin�ltattad fel magad? – hmmm. Nevezett szem�ly �rt hozz�, hogyan kell egy pillanat alatt megfagyasztani a leveg�t. Senki sem tudott se k�pni, se nyelni. – Mi van? Tal�n elvitte a cica a nyelved?

-          Mondd anya, mi�rt nem tudsz csak legal�bb egyszer �r�lni a boldogs�gomnak? – tettem fel a k�rd�st nyugodtan.

-          Mert nem hiszem, hogy egy gyerek t�ged boldogg� tesz. Engem sem tett azz�, f�leg nem ilyen fiatalon. – n�zett r�m el�g kegyetlen tekintettel.

-          Nos, szerencs�re �n nem te vagyok. �n igenis �r�l�k ennek a bab�nak �s a p�rom is. Szeretj�k egym�st. Ezt te sosem tudtad elmondani magadr�l, Anya. – mondtam neki nyugodtan.

-          Az lehet. Viszont �n legal�bb el�rtem valamit a szakm�mban. – tartotta magason az orr�t.

-          Ott, ahol emberileg nem felelt�l meg?

-          Ezt hogy mer�szelted?! B�r mit is v�rhatn�k t�led… - n�zett v�gig rajtam gonoszan. – Az�rt rem�lem, hogy miel�tt hozz�m�sz a bajnokodhoz – mennyi g�nyt s�r�tett ebbe a sz�ba, azt el nem mondhatom. – legal�bb egy h�zass�gi szerz�d�st al��rsz. Nem szeretn�m ugyanis, hogy a v�g�n mi ki legy�nk semmizve.

-          ANYA! Most �ll�tsd le magad! El�sz�r is: ha �gy folytatod, nem Nano fog t�ged, ism�tlem T�GED kisemmizni, hanem �n!!! M�sodszor pedig, a ti j�v�t�k m�r biztos�tva van! Le lehet sz�llni err�l a t�m�r�l. Amit ezut�n keresek, keresni fogok az Fer�, a kicsi� �s m�g az� akinek adni szeretn�m!

-          Ohh, ez igaz�n megnyugtat�. Akkor most m�r csak abban rem�nykedem, hogy az els� unok�m nem lesz egy debil gyerek. – ezzel viszont f�j� pontra tapintott. Odamentem hozz� �s lekevertem neki egy hatalmas pofont. K�pni nyelni nem tudott, de k�r�l�tt�nk senki sem.

-          J� �jt! – mondtam �s felsiettem a szob�nkba �s az �gyra vetettem magamat.

Azon gondolkodtam, hogy mi�rt ilyen a csal�dom? F�leg any�m… Mi�rt nem tud �r�lni semminek? Tudom, hogy meggy�t�rte az �let, de ha valaha volt is benne egy csepp szeretet, akkor most tudnia kellene �r�lnie az unok�j�nak!! Nem akarom elfogadni, hogy nekem mindig is ilyen kegyetlen volna az any�m! �n is szeretn�k egy olyan csal�dot, mint Fer�, vagy Betti�! Ler� r�luk, hogy �sszetartanak, �r�lnek egym�snak, �tj�rja �ket a szeretet, minden veszeked�s�k ellen�re!

Pr�b�ltam visszaeml�kezni valami olyanra a gyerekkoromb�l, amiben csak az �nfeledt boldogs�g volt… Egy �rz�snek, illatnak, b�rminek �r�ltem volna, de nem ment. Nem eml�keztem semmi ilyenre. Soha nem volt olyan, hogy any�m pl a hajammal babr�lt volna, vagy spont�n meg�lelt volna. Arra sem eml�kszem, hogyha s�rtam valami miatt, odaj�tt volna �t�lelni �s v�gasztalni. Vagy amikor nem volt p�nz�nk… Mindenki hib�s volt, kiv�ve �t… Most meg nem tudja lenyelni a b�k�t, hogy �n h�ztam ki �ket a cs�v�b�l…

�szre sem vettem, hogy mikor kezdtek el csorogni a k�nnyeim. Abban a pillanatban �jra kisgyerek szerettem volna lenni, aki azt �rzi, hogy biztons�gban van, sz�m�that a csal�dj�ra. Hogy egy norm�lis anyuk�ja van. De hi�ba… Az elveszett gyerekkort m�r semmi sem hozhatja vissza. Most m�r �n leszek az anyuka, akinek meg kell felelnie a gyerek�nek, akinek az lesz a feladata, hogy az els� pillanatt�l az utols�ig szeresse �s babusgassa a kicsiny�t! Ha pedig nagyobb lesz, magabiztos, �leter�s �s talpraesett gyermeket neveljen bel�le, �rt�keket tan�tson neki! Neh�z feladat �s nem is l�ttam erre a csal�domban semmilyen p�ld�t. Magamt�l kell majd boldogulnom….

De nekem lesz seg�ts�gem! Hiszen ott lesz nekem Fer…

Elmosolyodtam. El�g volt r�gondolnom �s m�ris megjelent. Beb�jt mell�m az �gyba �s �t�lelt. Szorosan mell� vackol�dtam.�s eltemetkeztem az illat�ban.

-          Any�dat elk�ldtem, ha nem baj. – sz�lalt meg egy id� ut�n. – Apud vele tartott.

-          Sejtettem. Ami�ta apa miatt bajban volt a csal�d �s any�m m�gis vele maradt… Olyan, mint egy papucsf�rj. Hi�ba van m�s v�lem�nye, nem �ll ki mag��rt.- s�hajtottam.

-          Szerintem a gyerekek miatt. – gondolkozott el Nano. – Vel�k sakkban tarthatja.

-          Igazad van. – hallottam a hangomat. – �s a kicsik itt maradtak?

-          Igen, p�r napig vel�nk lesznek. Ahogy any��k is, majd �k elviszik �ket magukkal Oviedoba.

-          Ennek nagyon fognak �r�lni! – mosolyodtam el v�gre. – Nagyon rendesek vel�k! Ez annyira j�l esik nekem!

-          Sejtettem. – ism�telt engem Nano. De szeretik �ket! �s t�ged is! Most m�r ti is a csal�dhoz tartoztok! – itt a mellkas�ra fordultam �s csendesen elpityeredtem.

-          Mi a baj, Kicsim? – erre a k�rd�sre elmes�ltem neki mindent, ami a lelkemet nyomta �s amin addig gondolkodtam, am�g fel nem j�tt ut�nam. Mikor v�geztem nem mondott semmit, csak szorosan �lelt mag�hoz. �gy aludtunk el �s … Be kell valljam, hogy sz�peket �lmodtam.

Reggel amikor fel�bredtem �res volt az �gy. Legal�bbis majdnem. Egy sz�l narancss�rga r�zsa volt Nanditho hely�n �s egy kis lev�l. Ez �llt rajta:

„Egyetlen �lomszusz�kom!

Tudod min gondolkodtam? Biztos j�l esne egy tipikus spanyol reggeli!

Ha siker�lt felkelteni a k�v�ncsis�godat �s az �tv�gyadat, akkor musz�j lej�nn�d a konyh�ba!

Garant�lom, hogy olyan reggeliben lesz r�szed, amit nem felejtesz el!

Ugyanis lesz egy meglepet�sem!!!

Siess Kicsim,

SZERETLEK!!

Nano”