Kedd reggel az �tteremben, egy igencsak morcos n�gyessel tal�ltuk szembe magunkat. Mintha valami�rt pikkeltek volna r�nk. Megpr�b�ltunk tudom�st sem venni r�luk, de er�sen ker�lgetett minket a r�h�g�g�rcs.

-          J� reggelt! – k�sz�nt Fer vid�man.

-          Hogy aludtatok? – k�rdeztem t�l�k b�josan. Villog� tekinteteket kaptam v�laszul.

-          ���, sziasztok! – �rkezett meg Robert is. – L�tom j�l sz�rakoztok. – nevetett r�nk.

-          Te tudt�l err�l?? – horkant fel ez�ttal Kimi.

-          Persze! Tegnap este egy�tt ment�nk fel �s nyitottuk r�tok a csapot! – r�h�gte ki �ket a lengyel. Kimi is bevette a duzzog� pirul�t, ahogy a t�rsas�g m�sik fele is.

-          �gy l�tom el�g cs�ndes napunk lesz. – jegyeztem meg.

-          Legal�bb j�l fogunk sz�rakozni. – f�zte tov�bb Nano.

-          ��, Mr Alonso! – j�tt oda hozz�nk az igazgat� b�csi. - H�lgyeim, Uraim! – biccentett a t�bbiek fel� is. – Itt lenne a sz�mla a k�rrendez�sr�l. Nem tudom, hogy esetleg felaj�nlhatunk-e egy m�sik lakoszt�lyt �n�knek? – k�rdezte Sebi�kt�l udvariasan.

-          Szerintem nem probl�ma, ha abban maradnak, amiben eddig is voltak. M�r �gyis a sz�v�kh�z n�tt. – javasolta Fer egy „angyali” mosolyjal.

-          K�SZ�NJ�K, elfogadjuk az aj�nlatot! – b�lintott Sebi a f�n�knek, aki ennek hallat�ra t�vozott. Ut�na visszas�ppedtek a hallgat�sba.

Mindezek ellen�re eg�sz kellemesen telt a reggeli. Rob �s Fer vitt�k a pr�met, ahogy a t�bbieket froclizt�k, eg�sz sokat nevettem. Miut�n v�gezt�nk a kaj�val, h�rmasban indultunk �tnak, felder�teni Szingap�rt, a Duzzog� N�gyest otthagytuk.

Eg�sz j�l �rezt�k magunkat, b�r nekem kicsit nagy volt a ny�zsi. T�l sok ember volt �s a h�s�g, p�ra is nyomaszt�. Rengeteget ittam, de nem �reztem valami j�l magam. A fi�k be akartak menni m�g egy boltba sz�tn�zni, de �n ink�bb be�ltem megv�rni �ket egy k�v�h�zba. Nem tudom, mi t�rt r�m, de sz�d�lni kezdtem. Egy �js�gb�l hajtogattam legyez�t �s azzal h�s�tettem magamat, de nem seg�tett. M�r az �jul�s hat�r�n voltam, �gy felh�vtam Fert.

-          Szia Kicsim, vissza tudn�l j�nni? Nem �rzem j�l magamat. – ny�gtem bele a telefonba. Ahhoz k�pest, hogy milyen vid�m volt a hangja, mikor felvette a tel�t, el�g gyorsan elkomorult �s szerencs�re elindult.

-          Kincsem, hogy vagy? Mi a baj? – l�ttam a szem�ben az aggodalmat, amikor kb k�t perc m�lva vissza�rtek hozz�nk. Rob a kezembe nyomott egy poh�r vizet, Nano pedig az �l�be vett �s �t�lelt.

-          Nem tudom. Sz�d�l�k, de nagyon.

-          Induljunk vissza a sz�llod�ba, ott megvizsg�lhatja egy orvos. – javasolta Rob.

-          Ok�, de most te vezetsz. – ezzel �lben kivitt a kocsiba, ott is �gy �lt�nk, majd a sz�llod�ba se engedte, hogy a saj�t l�bamon menjek be.

A t�bbiek ott �ltek a hallban, Nando intett nekik �s m�r ment�nk is a lakoszt�lyunkba, Robert pedig felk�s�rt minket. H�vt�k a dokit, aki egyb�l meg is vizsg�lt �s kifaggatott engem is, Nanot is �s Robertet is. K�zben a n�gyesfogat is bejelentkezett, mert el nem tudt�k k�pzelni, hogy mi van velem. Szerencs�re a vizsg�lat idej�re mindenkit kik�ldtek a szob�b�l.

B�r nem tudom, hogy ezzel Nandonak mennyire tettek j�t, mert a csukott ajt�n kereszt�l is hallottam a fel-al� j�rk�l� d�ng� l�pteit. Nem volt �pp a legnyugodtabb �llapotban. Igaz, �n sem. Agg�dtam a baba miatt., rem�ltem, hogy t�nyleg nincs vele semmi baj. Szerencs�re a doki gyors volt �s alapos, nagyon fel volt szerelve a rendel�je, �gy mozd�that� ultrahangt�l kezdve minden volt a sz�llod�ban. Hamar visszaengedte a t�bbieket. Fernando egyb�l odaj�tt hozz�m �s megfogta a kezem.

-          Doktor �r, van valami baj Noncsival vagy a bab�val? – k�rdezte meg f�l�sen. A t�bbiek szem�ben is l�ttam az agg�d�st.

-          Nem, egy�ltal�n nincsen semmi baj.

-          Akkor mi�rt van mindig ennyire rosszul? – csattant fel Fer.

-          El�g fiatal m�g a szervezete �s vannak akik rosszabbul viselik az els� terhess�g�ket. Ez teljesen norm�lis reakci�, megnyugodhatnak. Illetve….

-          Illetve?? Az el�bb azt mondta, hogy megnyugodhatunk!! – v�gott k�zbe Nando szenved�lyesen. – Most meg r�nk hozza a fr�szt! Mit der�tett ki, mi  a bajuk? – k�vetelte a v�laszt, majdhogynem megragadta a doki ing�t. Nagyon �des volt, fel is kuncogtam.

-          Fer, mi lenne, ha hagyn�d v�gigmondani egy mondatot? – k�rdeztem meg t�le.

-          Az maga lenne a csoda. – d�rm�gte Kimi kimisen.

-          Na igen, ez a latin v�r az emberbe folytja a sz�t. – r�h�g�tt egy kicsit Sebi.

-          Visszat�rhetn�nk a t�m�hoz???? – h�zta fel m�g jobban mag�t a spanyolom.

-          Fel�lem nincs akad�lya. – felelte rend�thetetlen nyugalommal Dr. Wang.

-          Sz�val??? – nyomta meg a sz�t Fer.

-          Sz�val az a helyzet, hogy az�rt viseli meg az �tlagosn�l jobban a feles�g�t ez az �ldott �llapot, mert ikreket v�r. – mosolyodott el a doki. Mindenki �lla a padl�n k�t�tt ki. Fer is tiszt�ra elbambult.

-          Ez… ez most m�gis mit jelent? – k�rdezte zavartan.

-          Azt hogy k�t sperm�d is rohadt gyors volt! – adta meg a nem �ppen k�m�letes v�laszt Rob.

-          Ha m�r egyszer k�tszeres vil�gbajnok…. – r�h�g�tt fel Kimi.