Abban a pillanatban berobbant az ajt�. De nem Kimi�k jelentek meg, ahogy v�rtuk, hanem egy talpig felszerelt kommand�s egys�g. Nagyon figyeltem, hogy ne r�h�gjem el magam… Kimi �s a haverjai, h�t nem voltak norm�lisak. Ferre pillantottam, � is alig tudta mag�ba folytani a nevet�st.

-         Meg ne moccanjanak! – ki�ltott r�nk a kommand�sok kapit�nya. – Azt az inform�ci�t kaptuk, hogy terrorista mer�nyletet terveznek a Szingap�ri Nagyd�jon. Ha mindenben k�vetik az utas�t�sainkat, nem esik semmi b�nt�d�suk.

-         Rendben. – egyezt�nk bele egyszerre, vigyorogva.

-         2 percet kapnak, hogy fel�lt�zzenek �s elj�jjenek vel�nk egy biztos helyre.

-         Nem a kapit�nys�gra megy�nk? – k�rdeztem kac�ran.

-         Nem. – felelte sz�kszav�an a k�rdezett. Gyorsan felkaptunk valami k�nyelmes, de az�rt meleg ruh�t, ki tudja meddig fog tartani ez az �r�let.

-         Most pedig indul�s! Maga uram a k�z�tt a 2 emberem k�z�tt fog menni, h�lgyem �n pedig ut�nuk.

-         Ok�s. – adtam meg magam a helyzetnek.

-         K�rem mell�ze a besz�lget�st. – roppant szigor� volt a F�n�k.

-         Az�rt leveg�t vehetek? – �rdekl�dtem pimaszul. Fer felr�h�g�tt.

-         Igen. – kivonultunk a sz�llod�b�l, ahonnan lehajtott fejjel vezettek ki minket. Ha Kimi�k arra j�tszottak, hogy sz�vsz�lh�d�st kapjunk a f�lelemt�l, rosszul s�lt el a dolog. Roppantul �lvezt�k a dolgot.

Besz�lltunk egy ismer�s Audi terepj�r�ba �s a k�lv�ros fel� vett�k az ir�nyt. Kb. f�l �r�t aut�zhattunk, mert a sof�r el�g lassan hajtott, mivel a f�n�k r�sz�lt, hogy menjen lassabban. Nehogy meg�ll�tsanak minket a zsaruk.

-         Nocsak, maguk nem rend�r�k? – k�rdezte vigyorogva Fer. Azt el is felejtettem mondani, hogy a szem�nket addigra m�r bek�t�tt�k.

-         De igen, csak a rosszabbik fajt�b�l val�k. – v�laszolta h�tborzongat�nak sz�nt hangon a F�n�k.

-         Mi�rt, tal�n halottak? – vihogtam fel �s Nano is felkuncogott. Meg a t�bbiek is a kocsiban.

-         T����nyleg, lehet, hogy zombik! – lelkesedett be a f�rjem is. – �s az�rt van kifestve az arcuk, hogy eltakarj�k a rothad�st, meg a lepotyog� v�gtagokat!

-         Most, hogy mondod, nem l�ttam, hogy a F�n�knek lett volna orra! – s�gtam a v�laszt r�h�gve.

-         H����, az g�z! – �muldozott sz�vem szerelme.

-         Na de mi�rt? Egy zombin�l az norm�lis! – ellenkeztem vele.

-         J�, de az�rt akkor is… Ink�bb az egyik f�lem essen le, minthogy az orrom! Abb�l csak egy van. – r�h�g�tt tov�bb.

-         Most m�r el�g legyen a besz�db�l! – k�rte a nevet�st�l elf�l� hangon a F�n�k. – Azt hiszem jobb lesz, ha a sz�jukat is bek�tjuk. – erre a k�z�tt�nk �l� emberke a sz�nkat is bek�t�tte. M�r mi is fuldokoltunk a nevet�st�l. Ekkor f�kezett le a kocsi.

Botork�lva vezettek be minket egy rakt�r�p�letbe, ami teljesen el volt s�t�t�tve. Le�ltettek egy-egy sz�kre minket, majd h�trak�t�zt�k a kez�nket. Azut�n lassan, nagyon lassan levett�k r�lunk a szem- �s sz�jfed�t. Egy v�kony kisl�mpa f�nye pisl�kolt csak. Azt viszont egyb�l meg�llap�thattuk, hogy a „kommand�sok” sz�ma megszaporodott. �sszesen 10-en voltak. Fer fel� fordultam.

-         Szerinted kik csatlakoztak m�g Kimi�khez? – vigyorogtam r�.

-         Van m�g itt p�r l�k�tt finn, ahogy eln�zem…

-         N�zed?? �n a vodkaszagot �rzem… - felnevett�nk. Ekkor „valaki” felcsattant.

-         Mondtam, hogy nem fog �sszej�nni! – ki�ltott fel a S�t�t Lyuk, lev�ve mag�r�l a maszkot, ami az arc�t takarta.

Sz�p sorban levett�k magukr�l a maszkot, az „elrabl�ink” pedig lemost�k magukr�l a fest�ket. Amikor megl�ttam Kimit �s Bettit, kit�rt bel�lem a r�h�g�s. Sz�pen sorban, de mindenki csatlakozott hozz�m.

-         �gy veszem �szre, hogy ti is most l�tj�tok �ket �gy el�sz�r. – vinnyogtam Robra, Sebire, Szabusra, Heikkire �s a marad�k p�r sz�ke sr�cra. B�logatva r�h�gtek.

-         Nem semmi l�tv�ny. – �muldozott Fer. A k�rosult p�ros foltokban el�g barn�k voltak, itt-ott l�tszott a r�zsat�sk�k karcol�sa, meg vakar�s nyomok. Sz�val semmi olyan nem volt rajtuk, ami a vas�rnapi futamra ne gy�gyulna be.

-         Egy�bk�nt a marad�k vodkaiv�kban kiket tisztelhet�nk? – �rdekl�dtem b�b�josan Kimit�l. � csak morcosan n�zett maga el�. A sr�cok sorban a l�baim el� t�rdeltek �s �nnep�lyesen bemutatkoztak.

-         Rami vagyok. – mosolygott az egyik r�m.

-         Atyagatya, egy �jabb Raik�nnen! – s�hajtottam fel.

-         Az�rt ennyire nem kell �r�lni… - �v�d�tt velem.

-         H���, mi is itt vagyunk m�g. – sz�lt a marad�k finn k�rus.

-         Ezek itt Toni Vilander �s Atte Mustonen. Kimi legjobb bar�tai, Heikkit gondolom m�r ismeritek.

-         Sziasztok! – k�sz�nt�nk nekik Ferrel egyetemben.

-         Sz�p sz�nes lett a tes�! – r�h�g�tt Rami. – Any�nak is tetszett, hogy valaki m�r m�resre tan�totta a fiatalurat.

-         Te sem leszel mindig ilyen sz�p sz�l sz�ke leg�ny! – ki�ltott r� Kimi. �s el�kapott egy puskaf�les�get. – PAINTBALL CSATAAAAAA!!!!