Hirtelen zajokat hallottunk fellrl. Niko felpattant.
- HALL! VALAKI! Segtsen!
- Ott vannak?
- IGEN! Ketten!
- Ne mozduljanak! Maradjanak egytt!
- rtettem! – tlelt s megcskolt. Nagyot shajtottam. – Mr mindjrt jnnek s kimentenek minket!
- Nem brom Niko… - s eljultam a karjaiban.
Nem sok id telhetett el. Art reztem, hogy vzzel mossa az arcom Niko. A mentsk s a segtsg mr itt volt.
- Brigitta. Nyugodjon meg. Itt vagyunk. n Amanda vagyok. Mondja el, hol fj.
- A lbam. De az nagyon. – knnyeztem.
- rtettem. Most bektnk egy kis infzit. Nagyon kiszradt.
- Brigitta. Most levesszk a lbrl ezt a trmelket. Kicsit lehet fjni fog.
- Csak vegyk mr le! – krtem ket. Blintott. Nekilttak. Niko fogta a kezem.
- Nem lesz baj.
- Apm itt van? – krdeztem a mentsket.
- Ki az apd? – krdezte Amanda.
- Fernando Alonso. A Formula 1-es bajnok. – szortottam ssze a fogaim.
- n nem lttam. Sajnlom.
- Akkor mg mindig mrges rm! – kezdtem neki a zokogsnak. Niko szorosan lelt.
- Fernando Alonso? – krdezte egy fiatal ments src. – De hisz n lttam! Itt van!
- Itt van? Biztos?
- Biztos! zaklatta annyiszor Lorenzot! – nzett Amandra.
- volt az? Fernando Alonso?
- Igen! Te nem tudtad?
- Nem! Pedig tnyleg folyton ott volt s kvetelte, hogy keressk meg a lnyt! El sem ment, mr napok ta kint van a mentstorhoz kzel.
- s Kimi Rikknen is itt van!
- Apa. – mosolygott Niko. Ekkor levettk a lbamrl. Felszisszentem.
- Menj kicsit arrbb Niko! Zack! Hozd a hordgyat!
Felraktak a hordgyra s elindultak velem kifele. Niko mellettem jtt s fogta a kezem. Kzben a lbam ktztk be. Hirtelen ismers hangot hallottam meg.
- De hisz a lnyom! Engedjenek oda! Kicsim! – s mr mellettem is volt…
- Apu. Sajnlom. Ne haragudj rm. – srtam s nztem a szembe.
- Jaj, dehogy haragszom! Jl vagy kislnyom? Vgre megvagy!
- Szeretlek apu.
- n is tged! Kislnyom!
Ekkor elsttlt minden s eljultam…
AJÁNLOM AZ OLDALT
