�rtem �n, hogy rekl�m, meg minden, de az�rt m�gis mi a fen�nek �ll Fernando Alonso ideiglenes lak�s�nak a m�lygar�zs�ban h�rom Ferrari? Cseppet sem felt�n� aut�k, kezdem �gy �rezni, hogy ink�bb taxit k�ne h�vnom. Biztos, hogy j� �tlet be�lni egy t�bb, mint 300 LE-s aut�ba, egy formula 1 versenyz� mell�?
Fernando n�zte a megd�bbent arcomat, �s mosolygott.
- Itt van ez a h�rom gy�ny�r�s�g. Te v�laszthatsz, hogy melyikkel menj�nk – mondta, mire �n gondolkodni kezdtem.
- Nem igaz�n ismerem a ferrarikat. Mutasd be nekem a gy�ny�r�s�geid – mondtam, majd �jra v�gign�ztem a kocsikon.
- Ok�. Teh�t � itt egy 458 Italia. Egy h�napja vettem, Raquel nagyon szereti – mosolyodott el.
K�ssz, amit az a n� szeret, az m�r nekem nem kell – gondolkodtam magamban, majd folytattam hangosan – Mutasd tov�bb, nem tett r�m nagy benyom�st az Itali�d.
- � itt a p45-�s csodabog�r. Azt hiszem � a legkomolyabb kocsi a vil�gon, �s nagyon durv�n megy – magyar�zta lelkesen.
- Nem tudom, hogy hol l�tsz te itt aut�t, de engem ez az any�m t�z �ves piros konyhai k�ziporsz�v�j�ra eml�keztet, de te tudod – mondtam, mire � csak r�zta a fej�t.
- � pedig itt a sz�vem cs�cske. Egy 612-es Scaglietti – megsimogatta a kocsit.
- Igen, � kell nekem. Gy�ny�r�, f�leg, hogy fekete �s nem piros – mondtam �s m�r az any�s�l�s ajtaja el�tt �lltam.
- T�k�letes v�laszt�s – mosolygott, majd kinyitotta a kocsit �s besz�llt.

Kellemes volt az �t. Ez az aut� t�nyleg a szerelmem lett. Annyira otthon �reztem magam benne, csak egy volt a gond: nem �n vezettem.
F�lre�rt�s ne ess�k, Fer t�nyleg remek�l vezet, de sebess�g�r�lt vagyok, �gy nekem sem az any�s�l�st sz�nta az �g.
- Nekem kell egy ilyen kocsi – suttogtam, de �gy is meghallotta Fer.
- Egy sz�, �s a ti�d... na j�, soha nem adn�m – nevetett -, de ha esetleg �sszeszeded valamelyik ferraris g�r�t, biztos kapsz t�l�k egyet.
- J� �zletnek t�nik – mondtam, majd gonosz mosoly k�s�ret�ben fel� fordultam -, te is �gy szerezted?
- H�t persze – mondta, majd �lesen elkanyarodott. – Meg�rkezt�nk.

Kipattantam a szerelmemb�l, �s egy nagy �p�let el�tt tal�ltam magam. Fer intett, hogy k�vessem. Bement�nk az ajt�n, l�pcs�k vezettek mindenfel�.
- H�t akkor �n itt el is mentem a dolgomra – mondta Fer -, tudod merre tal�lod Flaviot?
- Igaz�b�l halv�ny fogalmam sincs – mosolyogtam zavaromban.
- Ok�, akkor megmutatom. Gyere – elindult fel a l�pcs�n, majd elfordult balra �s a harmadik ajt�n k�t kopog�s ut�n berontott.
- J� reggelt Flavio, meghoztam Desir�-t – mondta nevetve, mikor bel�ptem az ajt�n.
- Hell� – k�sz�ntem.
- Teh�t ti m�r �gy egym�sra is tal�ltatok? – m�rt minket v�gig Flavio.
- Igen, ma reggel volt egy kisebb interj�m. Beszerveztem Desir�-t is – magyar�zta, majd fel�m fordult. – Am�gy hogy szoktak t�ged bec�zni?
- A legt�bbsz�r sehogy – mondtam mosolyogva.
- Az�rt nem hinn�m, hogy mindig Desir�-nek sz�l�tanak – pr�b�lkozott tov�bb.
- Nem. A n�v�remnek Sol vagyok, anyu a legt�bbsz�r a teljes nevemen sz�l�t, a lak�t�rsamnak pedig Desy. A b�ty�mnak... na mindegy azt hagyjuk – v�r�s�dtem el.
- Hallani akarjuk – fordult fel�m Flavio is.
- Nem szeretn�m, de t�nyleg. Majd egyszer elmondom – v�laszoltam, �s �k elfogadt�k. Meg�llapodtak a Dessy megsz�l�t�sban, �s Fernando otthagyott minket.

Flavio felkelt a sz�k�b�l �s legal�bb h�romszor teljes nyugalommal megker�lt engem a szob�ban. Arc�ra megint ki�lt az a furcsa mosoly, de egy sz�t sem sz�lt. Kezdtem egy kicsit kellemetlen�l �rezni magam.
- Teh�t �sszebar�tkoztatok – sz�lalt v�gre meg.
- Ezt �gy nem mondan�m. Mondjuk �gy, hogy j� viszonyban vagyunk, de ez a munk�hoz is elengedhetetlen – dar�ltam.
- H�t persze – mondta Flavio �s vissza�lt az �r�asztal�hoz, r�n�zett a laptopj�ra, majd �jra fel�m fordult. – Egy �ra m�lva �rkeznek a szponzorok sv�jci k�pvisel�i, addig megmutatom a f�hadisz�ll�st.
- Rendben. – Flavio kinyitotta az ajt�t �s kezdet�t vette a s�ta.

Megtudtam, hogy h�rom pinceszint van. A legals�n tervezik mag�t az aut�t. Egyel f�l�tte az alkatr�szek vannak, ott is pr�b�lj�k �ket ki, terhel�s, t�r�s ...stb. Egyel f�l�tte mindenf�le vegyi dolgok vannak, oda ink�bb be sem ment�nk. A f�ldszint irod�kkal van tele. Itt t�bbs�gben k�nyvel�k, meg irodai munk�sok dolgoznak, az els� emeleten van p�r szoba f�rd�vel �s t�rgyal�k. Hatalmas az �p�let, �s ha ez m�g nem volna el�g, van egy ugyanilyen Madridt�l nem messze, N�metorsz�gban is �s egy k�tszer ekkora Maranelloban. Egy biztos, van itt p�nz, el�g rendesen.

K�r�lbel�l m�sf�l �ra m�lva �rkeztek csak meg a szponzorok. Azt hittem, hogy komolyabb dolog lesz, de csak �dv�z�ltek, meg telefonsz�mot cser�lt�nk. Eg�sz bar�ti hangulat alakult ki ahhoz k�pest, amire sz�m�tottam. �pp egy konferencia teremben �lt�nk, mikor Fernando benyitott.
- Sziasztok, zavarok? – dugta be a fej�t az ajt�n.
- Fer, te soha – mondta az egyik szponzor, azthiszem az AMD-t�l, mire az eml�tett szem�ly bej�tt a terembe �s helyet foglalt.
- Azt kell mondjam kedves bar�tom, hogy az �j asszisztensed igencsak dekorat�v p�ld�ja az emberi fajnak – mondta megint az a szponzor.
- Igen, ez tagadhatatlan. Kicsit szeretn�m elrabolni �t, ha nem gond – mondta Fernando.
- Nyugodtan, m�r �gy is v�gezt�nk – v�laszolt egy m�sik szponzor, de ha meg�lt�k se tudom elmondani, hogy � honnan j�tt.
- Renben akkor, Desir�, k�rlek – n�zett r�m, majd elindult az ajt� fel�, �n pedig k�vettem.

Kinn a folyos� �res volt �s sz�rke. Annyira bar�ts�gtalan helynek t�nt ez a kis r�sz, hogy �r�ltem Fernando jelenl�t�nek. Az ajt�t�l p�r m�terre meg�llt �s a nekit�maszkodott a falnak. �n pedig csak n�ztem r�, �s v�rtam, hogy v�gre megsz�laljon. Mivel ezt nem akarta megtenni, �gy �n kezdtem.
- Mi�rt h�vt�l ki?
- Csak, hogy ne und hal�lra magad, �s ne kelljen sok�ig hallgatnod az ostoba fecseg�st – mondta egy mosoly k�s�ret�ben.
- K�szi – mosolyodtam el �n is -, akkor most menjek vissza?
- Nem, most megv�rjuk, am�g Flavio kij�n a teremb�l – r�n�zett az �r�j�ra. – Ez k�r�lbel�l k�t perc m�lva meg fog t�rt�nni, azut�n hazaviszlek, vagy el�sz�r b�rl�nk neked egy kocsit, �s azt�n viszlek haza... megfelel?
- Nekem teljes m�rt�kben. – Ekkor l�pett ki a terem ajtaj�n Flavio.

Mikor �szrevett minket, elk�sz�nt az �sszes szponzor k�pvisel�t�l, �s fel�nk vette az ir�nyt.
- Remek volt�l, Dessy – mosolygott, �s a kez�t a v�llamra rakta.
- Pr�b�ltam – mondtam -, sz�ks�g van m�g itt r�m?
- Igaz�b�l nincsen, mehetsz utadra, csak a telefont hagyd mindig bekapcsolva – mondta Flavio.
- Akkor mi megy�nk – mondta Fernando, �s a l�pcs� fel� kezdett el h�zni. Flavio is elindult ut�nunk mag�ban mosolyogva.
- Hogy megy ez n�latok, Fernando? – nevetett – Dessy a te asszisztensed, te pedig a sof�rje?
- Ez csak term�szetes – mondta Nando.
- �ppen most megy�nk b�relni egy kocsit – magyar�ztam ki magam.
- Ja, rendben. A sz�ml�d majd hozd ide, �s mi rendezz�k neked – mondta, mire �n b�lintottam.

V�gre ler�ztuk Flavio-t, �s m�r teljesen r�hangol�dtam arra a gondolatra, hogy f�l �r�n bel�l a lakoszt�lyomban lehetek, amikor a csendes mereng�semet egy furcsa dolog zavarta meg.
Nando a kezembe nyomott valamit, amit ha jobban megn�zek, egy kocsikulcshoz volt hasonl�.
- Ez meg mi? – k�rdeztem.
- Mi az hogy mi?Az �n gy�ny�r�s�gem sz�v�nek a kulcsa. Most te vezetsz...