G�z�m sem volt, mit mondhatn�k, vagy tehetn�k. Olyan v�ratlanul �rt, mint der�lt �gb�l a vill�mcsap�s.

Csak �lltam ott, mint egy idi�ta. Kiminek, pedig kezdett leesni, hogy sok minden olyan szaladt ki a sz�j�n, aminek nem kellett volna.

H�rtelen sarkon fordult, felkapta a csomagjait, de m�g hosszasan visszan�zet. Szerettem volna mondani, vagy tenni valamit, hogy ne tegye  mag�t t�nkre, mert tudtam, hogyha elmegy, akkor game over, de nem tudtam mivel seg�thetn�k. M�rges nem voltam, ink�bb d�bbent. Mindent v�rtam, csak ezt nem.

Egy�ltal�n mivel tudn�m meggy�zni? Azt nem mondhatom, hogy szeretem, mert az ugye nem igaz, �s ezt mindketten tudjuk. Bar�tilag nem tudom, hogy ezek ut�n j� �tlet e ha marad. J�zusom!

-          Kimi…

-          Szia! –k�z�lte hidegen, majd kil�pett az ajt�n.

�s bele�tk�z�tt a Heikki, Bruno p�rosban, akik �gy n�ztek r�nk, mintha a Marsr�l j�tt�nk volna.

Mi van nem l�ttatok m�g embert bakker?

Mindenesetre val�ban �rdekes k�p t�rult a szem�k el�, �n egy sz�l p�l�ban �s bugyiban, Kimi talpig fel�lt�zve a csomagjait vonszolva. Majdnem elr�h�gtem magam, mint egy �sszeveszett friss h�zasp�r. Morbid.

-          Te hova m�sz? –�rdekl�d�tt megr�k�ny�dve Heikki.

-          Sehova. Keresek valami sz�ll�st. – vetette oda Kimi, �s ment volna tov�bb, de Bruno el� ugrott.

-          Mi folyik itt? Mit csin�lt�l Angievel? Nem m�sz sehova, am�g bocs�natot nem k�rsz t�le! – sziszegte a k�p�be.

-          Te engem ne oktass ki te barom! –ord�tott r� Kimi.

-          Velem te ne sz�rakozz te r�szeges �k�r!

Baszd ki! M�g itt fognak �sszeverekedni! K�z�j�k ugrottam.

-          Nem csin�lt velem semmit. Hagyd abba a verg�d�st Senna!-  rivalltam r�.

Mindenki r�m b�mult. Mi van k�k a fejem, vagy mi olyan rohadt �rdekes?

-          Csak kicsit felh�ztam magam az egyik h�lyes�g�n, �s megs�rt�d�tt a fiatal�r ennyi.

-          Mif�le h�lyes�g�n ? – firtatta a dolgot Heikki.

De k�v�ncsi lett�l baszod! Most mit mondjak? Hogy a haverod szerelmet vallott, �s ez�rt kurta el anno a kapcsolatunk?

R� n�ztem Kimire, �s meresztgettem a szemem.

Vedd m�r a lapot barom! Hazudj valamit!

-          Semmi, csak b�mb�lt a tv, �s fel�bredt r�! – d�nny�gte.

-          Te mi�ta n�zel t�v�t Kimi? –�rdekl�d�tt �rcesen Heikki.

-          Hokit n�zett, �s k�zben �v�lt�tt finn�l!- csatoltam h�rtelen vissza a tegnap esti tvz�shez.

Heikki Brunora n�zett, azt�n megvonta a v�ll�t.

-          Jav�thatatlan vagy haver! – morogta Kiminek.

Bevett�k! Halle luja, �s angyali k�rus!

-          El�g legyen m�r! Te gyere vissza a francba, �s ne pattogj�l! –mutattam Kimire - Ti meg d�nts�tek m�r el, hogy bej�tt�k, vagy �lltok ott, m�g k�v� nem v�ltok. Nekem ma versenyem van, nincs id�m ilyen toporg�sra! – veszekedtem a sr�cokra.

-          J�l van na! Csak gondoltam r�tok n�z�nk minden rendben van e? – morgott Bruno.

-          K�ssz a l�togat�st! Minden rendben! M�s egy�b? – d�h�ngtem tov�bb.

-          Nincs. – motyogta Heikki.

-          Akkor viszont l�t�s! – kiab�ltam r�juk, �s bev�gtam az orruk el�tt az ajt�t.

Neki d�ltem a f�lf�nak, �s vettem egy nagy leveg�t, �s kif�jtam.

Hallottam, ahogy elmennek.

-          Norm�lis vagy baszd meg? Megint verekedni akart�l Heikivel? – ord�tottam Kimire.

Nem v�laszolt, csak megint arr�bb akart taszig�lni, hogy kimehessen. Mi van, ma minden �ron tankot akar j�tszani?

-          Maradj m�r a seggeden! – morogtam r�, mik�zben nem engedtem ki.

-          Nem maradok veled, egy l�gt�rben! – kiab�lt r�m.

Csak nem engedtem ki. Erre – megint - a f�ldh�z baszta az �sszes cucc�t, �s az ajt�nak szor�tott. M�lyen a szemembe n�zett. Rossz el��rzetem t�madt, pr�b�ltam szabadulni, visszamenni valamelyik szob�ba, de nem engedett ki. �ld�z�b�l lett az �ld�z�tt. Dulakodni kezdt�nk.

Ahogy ki akartam t�rni a szob�m fel�, elkapta a karom, egy gyors mozdulattal �t�lelt. Tiszta er�vel szor�tott mag�hoz, �reztem, hogy �gy is visszafogja mag�t, mert ha rajta m�lna, azonnal let�pn� r�lam a ruh�t, �s az �gyba cipelne. M�r nem tudta, �s nem is akarta leplezni mennyire akar engem. H�rtelen megcs�kolt, er�szakos volt, szenved�lyes, �s k�vetel�z�, m�gis �rz�ki.

Amikor p�r pillanattal k�s�bb v�ge lett, minden forgott velem, �s alig kaptam leveg�t.

Ez a szenved�ly, ami bel�le �radt, �gette a b�r�met, �s felperzselte a lelkem. B�d�t� volt a tudat, hogy valaki ennyire, akarhat, �s k�v�nhat engem.

Pr�b�ltam leveg�t venni, �s kicsit �sszeszedni magam, de nem ment, csak kapkodtam a leveg�t, ahogy Kimi is. Eltolt mag�t�l. R�n�ztem, �s l�tszott, hogy minden marad�k erej�t �sszeszedi, hogy uralkodjon mag�n. Nekid�lt a szemk�zti falnak, �s a padl�t kezdte fix�rozni, �n meg a fal sark�ba kapaszkodtam. Meg�r�ltem! Elment a j�zan eszem! Ennyire az�rt nem vagyok mag�nyos! Az�rt mert sajn�lom, �s hossz� ideje �res az �gyam nem ugorhatok be egy ilyen alak �gy�ba! Idi�ta picsa!

-          Ha m�g �t percet itt maradok, akkor azt mindketten nagyon megfogjuk b�nni.   – ny�gte ki nagy nehezen.

-          Mi�rt? –suttogtam.

R�m b�mult, a szem�b�l izzott a szenved�ly, �s a vad v�gy. Hogy k�v�nhat engem ennyire? Nem is ismer!

-          Mert ha nem m�sz be a szob�dban �s v�rod meg m�g elt�n�k, akkor, az a t�hegynyi tisztess�gem is elt�nik, �s…..

Nem tudta bejezni a mondatot, de �n igen.

-          Akkor meger�szakolsz.

K�ts�gbeesve n�zett r�m.

-          Menj be,….. �s z�rd be azt az ajt�t! – mondta neh�zkesen. Majd �jra lefel� b�mult.

Nem tudom mi �t�tt bel�m, de eg�szen k�zel mentem hozz�. A kezemmel felemeltem a fej�t, �s a szem�be n�ztem.

A szemein l�tszott, hogy  verg�dik, mint egy ketrecbe z�rt k�ts�gbeesett vad, akin mindj�rt kit�r az �r�let. Nem k�ne �llatszelid�t�t j�tszanom! Nagyon nem!

M�g k�zelebb l�ptem, de a kezemmel m�g mindig gyeng�den fogtam az �ll�t.

-          T�l fesz�ted a h�rt! Nagyon - nagyon t�l fesz�ted! – mondta szinte m�r d�h�sen.

Pr�b�lta elkapni a fej�t, de nem engedtem, simogatni kezdtem az arc�t, mint egy szeretetre �hes macska behunyt szemekkel, a fej�t eg�szen a kezemhez d�rg�lte.

Kezdtem nem �rteni saj�t magamat.

B�rmennyire is tiltakozott az eszem, a testem vonz�dott hozz�, v�gyakozott ut�na. Hi�nyozott, a sokat sejtet� simogat�sa, �rint�se, a cs�kjai. Gy�ztek az �rzelmeim.Hozz�b�jtam, eg�szen a test�hez simultam.

A kezeit a cs�p�mre tettem.

Belen�ztem a szem�be. Izzott a szenved�lyt�l.

L�ttam rajta, hogy a j�zan esze er�sen veszt�sre �ll.

-          Mit…. csin�lsz? – ny�gte neh�zkesen.

-          Cssssss! – suttogtam.

-          Ne! Ha ezt…. Ne!.... Meg�r�lt�l?....A…. t�zzel – pr�b�lt eltolni.

Nem engedtem.

-          Tudom…tudom mit csin�lok- susogtam.

Legal�bbis rem�lem.

-          Azonnal.. ….menj! – ny�gte k�jesen. – Menj! Mert…

-          Mert mi? Az fel sem mer�l benned, hogy �n is mag�nyos lehetek? – mordultam fel.

�rtetlen�l n�zett r�m, majd lassan leesett, hogy m�gsem a m�zes madzagot h�zogatom el�tte, hanem m�s tervem van.

K�zben egyre jobban egym�sba gabalyodtunk, szenvtelen�l kalandozott a kez�nk, a m�sik test�n. �gy �reztem felforr a v�rem, �s mindj�rt let�pem r�la a ruh�t. Pasi eddig, m�g nem volt r�m ilyen hat�ssal.

-          Azt hittem…hogy….te ….soha…., egy ….olyannal mint……�n….- dadogta.

-          Soha ne mond, … hogy soha…..- ny�gtem k�jesen, ahogy ler�ngattam r�la a fels�t.

-          Ne! – pr�b�lt eltolni mag�t�l.

-          Mi�rt ne? – k�rdeztem bamb�n.

-          Ne! - suttogta.

-          Mert mi�rt is? – �rdekl�dtem �rcesen.

Nem besz�lgetni akartam, hanem min�l el�bb az �gyban leni vele.

V�gig mutatott mag�n. Kezdtem kapizsg�lni, nem akarta hogy egy p�r �r�val k�s�bb szembek�pjem magam, ami�rt vele, egy ekkora tisztess�gtelen, erk�lcstelen szem�t, alkesszel �gyba b�jtam.

L�ssuk be, nem kiz�rt, hogy ez fog t�rt�nni, �s megint �n lenn�k az, akivel j�l kicsesztek. Mert nem el�g, hogy a probl�m�it, a saj�t probl�m�imat, de m�g az ebb�l az alkalomb�l kialakult gondok is engem terheln�nek. Csod�s! Mindig azt a lovat �tik amelyik a legjobban h�z! Ez az eg�sz nem hangzik t�l f�nyesen!

De �n m�r d�nt�ttem, m�gpedig m�r kor�bban. Erre pedig, akkor �s ott j�ttem r�.

Nem �rdekeltek a k�vetkezm�nyek, egyszer�en csak k�v�ntam, �s meg akartam tenni.

Feles�ges voltv�gig gondolni, mert a j�zan eszem m�r m�shol j�rt.

-          V�llalom a kock�zatot. – mondtam hat�rozottan.

-          Nem tudod mibe keveredsz…. –mondta k�ts�gbeesve.- Jobb lenne ha….

-          Majd �n eld�nt�m mi a j� mindkett�nknek rendben? – vigyorogtam r�.

Hozz�m b�jt �s �t�lelt.

-          Eddig eg�sz j�l csin�ltad- s�gta a f�lembe.

-          Tudok r�la. Am�gy meg �rdekel, hogy val�ban olyan j� vagy e az �gyban, mint ahogyan f�ma sz�l. - vigyorogtam.

-          Akarlak! Olyan r�g�ta akarlak! – morogta v�gyt�l f�t�tt hangon a f�lembe.

Szenved�lyesen megcs�kolt.