F�radtan d�ltem be az �gyba, �s elt�k�lt sz�nd�komnak tekintettem, hogy m�snap csak kicsit k�sve fogok bemenni az els� szabadedz�sre. Szerettem volna min�l t�bbet aludni. Ez az este, �s Bruno l�togat�sa, visszahozta a j� hangulatom, �s ez j� �rz�s volt.

Alig tettem le a fejem a p�rn�ra, pillanatok alatt elaludtam.

Azt�n vagy olyan �k�rs�get kezdtem el �lmodni, hogy bez�rnak valami szob�ba, �s hi�ba d�r�mb�l�k, nem nyitj�k ki. Erre riadtam fel.

P�r m�sodperc m�lva miut�n magamhoz �rtem, j�ttem r�, hogy valaki t�nyleg veri az ajt�m.

R�n�ztem a telefonra, f�l n�gy. Felkapcsoltam a l�mp�t.

Csak egy embert tudtam, aki k�pes hajnali f�l n�gykor sz�tverni a bej�ratim. Odamentem az ajt�hoz, �s kinyitottam.

Nem csal�dtam, Kimi volt az. R�gt�n megcsapta az orromat a t�m�r piaszag. Alig b�rt meg�llni a f�lf�nak kellett t�maszkodnia. Egy s�t�t farmert, sz�rke cip�t, �s feh�r pulcsit viselt, Red Bullos felirattal, �s embl�m�val, ami tiszta mocsok volt.

-          Besz���lni akaaarok veled! – mondta dadogva.

-          R�szeg vagy! – mondtam megvet�en.

-          Nem! Csak f�lig vagyok r�szeg. – mutogatott mag�ra, �s k�zben tov�bb d�l�ng�lt.

-          Menj el! – mondtam hat�rozottan, �s megpr�b�ltam bez�rni az ajt�t, de a l�b�val ki�kelte.

-          Menj el! – hi�ba r�gtam bele t�bbsz�r is a l�b�ba, csak nem akarta elvenni.

-          Besz�lni ak….akardok…..v….v….- csak nem tudta kiny�gni, hogy velem, �s r�m mutatott.

-          L�tom mennyire megy a besz�d! Takarodj innen!

D�h�sen r�m n�zett.

-          Nem! �n szeretlek!

-          Ahha persze. Menj�l sz�pen vissza a volt feles�gedhez, engem meg hagyj�l b�k�n v�gre! –mondtam f�radtan.

Erre Kimi h�rtelen kiv�gta az ajt�t, bel�pett az el�t�rbe, �s maga m�g�tt becsapta a bej�ratit, �s neki d�lt.

-          Te eszedn�l vagy?

-          Szeretlek!

-          Ezt m�r mondtad! R�szeg vagy! �gy n�zel ki, mint valami diszn�, �s m�ssal vagy egy�tt. Mit akarsz m�g t�lem hajnalok hajnal�n? H�zz el a r�kba! –ord�tottam.

-          Nem! – mondta hidegen.

K�zelebb l�pett, megragadta a karom, a falnak szor�tott, �s durv�n megcs�kolt.

-          Ezt akarom!

Ennek elmentek otthonr�l!

Kit�ptem a karom a szor�t�s�b�l, �s felpofoztam, de erre m�g eszel�sebben n�zett r�m, amikor ism�t fel akartam k�pelni, elkapta a karom, �s visszaszor�tott a falnak.

-          T�ged akarlak! Most!

-          Te nem vagy norm�lis! Eressz el, te barom!

Addig kap�l�ztam, am�g meg nem r�gtam a l�b�t, erre �sszeg�rnyedt, �n meg bemenek�ltem a h�l�ba, �s kulcsra z�rtam az ajt�t. Felkaptam a mobilt, �s t�rcs�ztam Brunot.

Kicsengett.

-          Vedd fel! Vedd fel k�rlek! Vedd m�r fel!

Kimi ek�zben mindent megtett, hogy bejusson, szeg�ny ajt�t, ott verte, �s r�gta ahol �rte.

A vonal recsegni kezdett, valaki felvette.

- Igen…..tess�k….

Kiminek ekkor siker�lt bejutnia.

-          Bruno! Seg�ts! Seg�ts! Kimi….-ord�tottam.

Kimi kicsavarta a kezemb�l a telefont. Majd tiszte er�vel a f�ldh�z v�gta, az pedig ripity�ra t�rt.

Lefogta a k�t karom, �s a falnak szor�tott, annyira, hogy alig kaptam leveg�t, �s kap�l�zni sem nagyon tudtam. Majd az egyik kez�vel szor�totta tov�bb mindk�t a csukl�mat, a m�sikkal pedig let�pte r�lam, a k�nny� kis selyemh�l�ing fels�r�sz�t.

Belef�rta az arc�t a v�llamba, el kellet ford�tanom a fejem olyan piaszagot, �s meghat�rozhatatlan b�zt �rasztott.

-          Hi�nyozt�l….Nem b�rok ki m�g �t percet azzal a n�vel…..Szeretlek…..- motyogta.

-          Eressz el!

-          Tudom, hogy hi�nyoztam neked…..- hozz�m d�rg�l�z�tt.

-          Gy�l�llek!

-          Na persze…

Simogatta a v�llam, a mellem, a nyakam, de �n egyre ink�bb �gy �reztem, hogy elh�nyom magam. Pr�b�ltam ler�zni, az �rint�s�t, de hi�ba. Egyre er�szakosabb lett.

-          Ne k�resd m�r magad!

-          Gy�l�llek, �rted? Gy�l�llek! Rosszul vagyok, ha csak hozz�m�rsz!- kiab�ltam d�h�sen.

-          Ne mond ezt…- suttogta – Ez nem igaz…

M�g ink�bb hozz�m d�rg�l�z�tt, �s egyre vadabbul simogatott, majd megfogta a kezem, �s ledobott az �gyra, csak �gy nyekkentem.

Lekapta a fels�j�t. Le akartam m�szni az �gyr�l, de elkapta a derekam, �s addig birk�ztunk, m�g � nem volt fel�l. Eszel�sen n�zett r�m. �gy lefogott a kez�vel �s a test�vel, hogy moccanni sem tudtam.

Ki voltam sz�gezve, mint Krisztus a kereszten.

-          Csak ez tartott �letben,…. hogy ma m�r itt leszel a p�ly�n….- suttogta a f�lembe k�jesen.

-          Nem akarok kef�lni veled! Hallod? Eressz el!

-          Sz�ks�gem van r�d…..megpr�b�ltam, de nem b�rom ki vele, csak r�d gondolok, �s arra lopott f�l �r�ra…..Kellesz nekem…..

Ki akartam szabadulni, de min�l ink�bb pr�b�lkoztam ann�l ink�bb f�jt mindenem.

Az egyik karj�val a fejem felett, lefogta mindk�t karom, �s ekkor l�ttam meg a l�mpa f�ny�n�l a karj�t.

Tele volt p�r napos, �s eg�szen friss sz�r�snyomokkal.

-          J�zusom….- suttogtam, �s pr�b�ltam megsz�molni a kis pici foltokat.

F�l�m hajolt, meg akart cs�kolni de elford�tottam a fejem.

-          Megint be vagy l�ve! –sziszegtem.

Kimi arca f�jdalmasan megr�ndult.

-          Kellett valami, ami seg�t felejteni….- suttogta.

-          Felejteni? –k�rdeztem g�nyosan.

-          Elfeledtetni, hogy akivel szeretkezem �s egy�tt �lek, az, akit vil�gon a legjobban gy�l�l�k! – kiab�lta.

-          Te beteg vagy! – mondtam elh�lve.

-          Akarlak! –k�z�lte hidegen, �s er�szakosan megcs�kolt.

Valahogy ler�ngatta mag�r�l a nadr�got, �s r�lam, a v�kony kis als�t.

Mint valami eszel�s, cs�kolgatta a nyakam, a mellem, simogatott, �s hozz�m b�jt.

-          Kimi ne! Ne csin�ld! Nem akarom! T�nyleg nem!

De, mint aki meg sem hallotta, egyre szenved�lyesebb, �s egyre durv�bb lett.

Egyre feljebb tolta a cs�p�j�t.

-          Kimi ne…- suttogtam, �s m�r folytak a k�nnyeim- K�rlek ne….Kimi….

Az eg�sz testem nemet �v�lt�tt, �s szabadulni akart. Nem akartam, hogy Kimi itt, legyen, hozz�m�rjen, �s ezt tegye velem.

-          K�rlek....Ha jelentek m�g neked valamit…. ne tedd…. –zokogtam.

-          Szeretlek…- b�gta a f�lembe, de k�zben a fark�t neki nyomta a fenekemnek, �s igyekezett a legjobb poz�ci�ba f�szkelni mag�t, hogy bel�m tudjon hatolni.

-          Ne……- suttogtam er�tlen�l.

De hi�ba, Kimi, pedig m�r majdnem el�rte a c�lj�t.

Hatalmas puffan�s hallatszott. Minden olyan gyorsan t�rt�nt, valaki ler�ngatta r�lam Kimit, �s elkezdte �tni, verni ahol �rte. Engem, pedig egy m�sik valaki betakart a takar�mmal, �s szorosan �t�lelt. Alig fogtam fel, hogy mi t�rt�nt.

R�n�ztem Bruno volt az.

-          Ugye nem? –k�rdezte r�m�lt arccal.

Nemet intettem a fejemmel.

-          Id�ben j�ttetek…. –suttogtam.

Oldalra n�ztem, �s Heikki akkor pr�b�lta sz�tszedni Sebet, �s a puc�r Kimit.

Bruno mag�hoz szor�tott.

-          Nem lesz semmi baj…..

B�r csak el tudtam volna ezt hinni neki.......Kit�rt bel�lem a zokog�s…..