3. történet 32. rész
2010.04.06. 11:01
- Bastian - léptem oda hozzá - Csak azt szeretném...
- Menj nyugodtan - mosolyodott el lassan - holnap reggel indulnom kell Madridba.
- Óh. Szóval Kimi elmondta neked...
- igen, csak... csak... mindegy - vigyorodott el - menj csak.
- Oké.
két esetben rágom le a körmöm teljesen tövig:
a, nagyon nagyon ideges vagyok (pl.mikor nekimegyek egy betonfalnak, vagy hasonló csekélységek)
b, hosszú várakozás. Például most. Utálom, hogyha sok időt töltök egy helyben, márpedig most mintegy másfél órája Kimit várom a reptéren, ráadásul az itt lévő paparazzók és újságírók kezdek hasonlítani a legyekre (nem, nem azért mert zümmögnek, hanem mert egyre gyűlnek) beharaptam a számat és fintorogtam a fotósnak. Valami eszméletlen idegesítő, mikor nyolcvanan vannak húsz centis körzetben és mindenki téged bámul/fotóz. Kissé mérgesen foglaltam el magam a fekete harisnyám ráncigálásával. Nagyon sokára Kimi vigyorogva sétált elém. indulatosan bezártam a kezemben tartott újságot.
- Mi a baj? -kérdezte nevetve.
- Kimi Matias Räikkönen! Lehet, hogy ezzel te nem vagy tisztában, de két órája várok rád!
- A szépségért tudod, meg kell szenvedni.
- He-he-he - mondtam gúnyosan.
- Mi ez az új style? - nézett végig rajtam. - Mikor láttam én utoljára ilyet rajtad?
- Úgy érted, egy igazi szoknyát? - ráztam meg a fejemet.
- Nem csak a szoknya... - mosolyodott el - Olyan aranyos vagy - tört ki belőle a nevetés.
- Jenni, Lotta, edző? - nevettem én is.
- Ők már a parkolóban vannak, én meg eljöttem érted, gondoltam, hogy itt vagy.
- Kuss és menjünk, elhiheted, hogy milyen sok a kedvem a szabadságomat Disneylandben tölteni.
- Örök hálám...
- Készpénzt is elfogadok.
Disneyland olyan, mint valami csicsás, túldíszített DVD-borítóra csöppentem volna. Az előbb jött ide Minnie Mouse üdvözölni minket. Szóval...
- Lotta, kicsim? Hová szeretnél menni? - kérdezte Jenni. Lotta felmutatott a lehető legnagyobb pörgő csészére, ahonnan éppen kiszállt egy kisfiú, hogy hányjon. - Remek. Kimi, felviszed?
- Ugye nem baj, ha kihagyom? - kérdezte az.
- Lotta. Válassz valami nyugisabbat. Gyere, megkeressük mickey egeret. Kimi, vennétek addig egy vattacukrot? Tudod, hogy imádja.
- Ühüm. Menjetek csak. - bólintott Kimi és látszott rajta, hogy nagyon örül neki, hogy Jenni és a kissé kopaszodó edzője elmennek. - Na hol lehet itt vattacukrot venni?
- Kérdezzük meg - mentem oda a csipkerózsikának öltözött csajhoz. - Bocs, hol van a vattacukor?
- mindenki más és ajándék... néééézd és lááásd - énekelte.
- Értem - mondtam komolyan - de én azt akartam megkérdezni hogy...
- Én is más vagyok megszúrtam ujjam.... lááááthatooood - énekelt tovább.
- Köszönjük - mentem arrébb morogva.
- Legalább megtudtuk, hogy nem vagyunk ugyanolyanok. - vigyorodott el Kimi.
- Pff. Nézd, ott egy stand! Na gyere!
- Húsz percig sorban állni egy nyomorult kis vattacukorért... ez eszméletlen - mérgelődtem.
- Hát ez szörnyű - morogta színpadiasan. - Üljünk le oda, Jenni írt SMS-t, hogy majd odajönnek. - mutatott egy padra. Elővett egy magazint és unottan olvasni kezdte. Egyszerre elmosolyodott.
- Mióta olvasol te ilyeneket? - szörnyülködem. A homlokára tettem a kezemet - Mond, te beteg vagy? Ez az egyik legnagyobb szennylap - vettem ki a kezéből.
- hé, tök vicces. húsz embernek tették fel a kérdést a csapatban és azon kívül, hogy mi a legjobb Pilar Vanderfsottban?
- Ó. És?
- Nathan: Néha sorsot húzunk, melyikünk csatolja be. Hát ez nagyon nagy - nevetett.
- Kimi, utállak. - vettem el tőle, majd lapoztam - Na ezt figyeld. "végighallgattuk Pilar és Kimi rádióbeszélgetéseit és kiválasztottuk a három legnagyobb beszólást. Harmadik: Pilar: Kijössz kerékcserére? Kimi: nem Pilar: Rohadék. Második: Kimi: Hány kört mehetek még? Pilar: nemmondom meg. Első: Pilar: Te jó ég, Kimi. utolsó vagy és egyre rosszabbak az időeredméyeid. Kimi: Tényleg? Pilar: Első vagy, te nagyon hülye. - Kimi nevetett.
- Kétségkívül van néhány érdekes mozzanat a rádiózásunkban. És mi van Bastiannal?
- Semmi. - sóhajtottam - Ez az. Pont ez az, hogy semmi. él. Én is élek. Éshát. Ennyi. Jenni?
- Hát. Ő is él - mosolyodott el keserűen.
- És ez az edző?
- Már mondtam, hogy nem tudom. - vontam vállat. - De nem is érdekel.
- Azt is mondtad.
- Imádom a vattacukrot - mondta Lotta. Jenni és Kimi elmosolyodott.
- Mi tetszik legjobban itt, Disneylandben? - kérdezte Jenni.
- A vattacukor! - felelte Lotta elvigyorodva. Hát ez tiszta apja...
- Akkor ezért kár volt kiadni ennyi pénzt - jegyezte meg Kimi, mire Jenni sötéten nézett rá.
- Tudod, min gondolkodom? - kérdeztem Kimitől a repülőgépen kilenckor.
- Pont nem.
- Hogy mit kérjek tőled. Múltkor elmentem veled arra a szar rendezvényre, most meg Disneylandbe...
- Mennyit kérsz? - mosolyodott el.
- Semennyit. Csak csináljunk valamit a következő héten, Bastian nincs itthon én meg bele fogok fulladni az unalomba a Spanyolországi nagydíjig.
- Ne halj meg. Gyere el hozzám.
- Hová?
- Finnországba. Megyek anyuékhoz.
- És...
- Nem, nem zavarja őket ha te is jössz.
- Hát... rendben.
|