Kid ébredt hamarabb. Egy ideig nézte a békésen alvó srácot. Majd kicsusszant az öleléséből és felkelt. Úgy döntött a saját szobájában szedi rendbe magát, nehogy felébressze a srácot. Ahogy készülődött alig akarta elhinni az előző este történteket. Ő meg Kimi. Olyan hihetetlen volt még mindig a számára. Hiszen napokkal ezelőtt még szemernyi jelét se mutatta a srác annak, hogy érdeklődne iránta, de az elmúlt két nap alatt számtalanszor bizonyította az ellenkezőjét.

Végre tudott örülni Kid a következő napnak. De ahogy erre gondolt, az is felrémlett benne, hogy Kimi még meglévő felesége nem fogja annyiba hagyni a boldogságukat. Félt, hogy hiába szövődött erős kötelék köztük a napokban, mégis képes lesz valami közéjük állni.

Kid lélekben próbált felkészülni minden eshetőségre és számba vette, hogy mik lehetnek a legsérülékenyebb pontjai a kapcsolatuknak. Tudta, hogy a féltékenység tehet a legnagyobb kárt, és elfordíthatja őket egymástól…

Megfogadta magában, hogy tehet bármit Jenni ellenük, nem fogja tudni elválasztani őket egymástól.

Félretette a Jenni körül forgó gondolatait, majd felöltözött. Haját befonta és ennivaló után nézett. Nem nagy kedve volt főzőcskézni, így csak tésztát főzött és keresett hozzá valami öntetet. Aztán arra gondolt, hogy biztos Kimi is éhes lesz, ha felkel, így azért erőt vett magán és sütött néhány szelet húst.

Mikor elkészült mindennel, kopogtak. Kimi megkönnyebbült képet vágott, mikor a lány ajtót nyitott.

-          Szia! Ne ijesztgess engem!- mondta kissé szemrehányón a lánynak.

-          Bocsi, el akartam készülni és visszalopózni mire felébredsz, de látom, megelőztél.- magyarázta Kid.

-          Értem, de akkor is rossz volt egyedül ébrednem…

-          Gyere, csináltam ebédet!- kérte Kid, és beljebb húzta a srácot.

-          Gondolod, ezzel ki tudsz engesztelni?- kérdezte felvont szemöldökkel Kimi.

-          Nagyon remélem… mert jelenleg más nem jutott az eszembe.

-           Megteszi- mondta halványan elmosolyodva.

Leültek az asztalhoz és az ebéd végére Kimi már el is felejtette, hogy bosszús volt mikor átment Kidhez.

-          Mi a baj kicsim?- kérdezte Kimi csodálkozva, mikor látta, hogy Kid elkalandozott.

Kérdőn nézett a srácra. Kimi megismételte a kérdést.

-          Semmi baj, csak megint eszembe jutott Jenni és az ígérete.- mondta lehangoltan Kid.

-          Ne is törődj vele! Őt csak a pénz érdekli…ha megkap mindent, nem fogja érdekelni, hogy együtt vagyunk.- próbálta megnyugtatni Kimi a lányt, és ő is próbálta ezt elhitetni magával. Ugyanis nem akarta, hogy Kid még jobban aggódjon a helyzetük miatt. Kimi jól ismerte Jennit és tudta, hogy nincs rá garancia, hogy ne próbáljon meg ártani nekik, de ezt nem akarta beismerni Kidnek.

-          Akkor mi a mai program?- kérdezte már derűsebben Kid.

-          Hát attól tartok nem lesz túl romantikus.

Kid értetlenül nézett a srácra.

-          Mindjárt itt a belga futam, és formába kell hoznom magam.- magyarázta.

-          Végre te is belátod…és elfogadsz edződnek?- kérdezte miközben átült Kimi ölébe és átkarolta a nyakát.

-          Hát most mondhatnék mást az igen helyett?- kérdezte kötözködve Kimi.

-          Ajánlom, hogy mondj igent!- fenyegette Kid.

-          Akkor igen, de csak egy feltétellel.- jelentette ki a srác, és fejét a lány vállára hajtotta.

-          Mi az?- kérdezte Kid, miközben végigsímította a haját.

-          Megtanítasz úgy úszni, ahogy te tudsz.

-          Mért én hogy tudok?- kérdezte nagyokat pislogva Kid.

-          Gyorsan.- volt a rövid válasza Kiminek.

-          És gondolod, hogy az csak úgy tanítható?- kérdezte még mindig csodálkozva Kid.

-          Pedig csak akkor lehetsz az edzőm.- ragaszkodott a feltételéhez Kimi.

-          Á, értem már!- kapott a homlokához Kid.- Te lehetetlenné teszed nekem, hogy az edződ legyek…de rafinált vagy!

-          Ugye?

-          De Kimi, mégis mire jó ez?

-          Nyugi, csak kötözködtem…nincs semmi feltétele…esetleg annyi, hogy sok-sok masszázst kérek cserébe….kedves személyi edzőm.

Kid megkönnyebbülten bújt Kimihez.

-          Olyan vagy!- mondta kissé duzzogva.

-          Milyen?- firtatta Kimi.

-          Dilis, de csak egy kicsit…és az jól áll.

-          Hát, ha én az vagyok, akkor te is.- állapította meg Kimi.

Mindketten elnevették magukat, aztán Kimi tekintete megkomolyodott. Mélyen a lány szemébe nézett, Kid pedig megbabonázva bámulta a leírhatatlan szépségű tekintetét.

-          Kid, azt hiszem még így szemtől szembe nem mondtam…

-          Mit?- kérdezte még mindig megbabonázva Kid.

-          Szeretlek.

-          Kimi, én is szeretlek.- válaszolta elgyengülve a lány.

Gyengéden csókolták egymást, és mindketten úgy érezték életük párjára leltek.