25. rész - Hogyan tovább?
2008.10.11. 13:05
A nap hátralévő részében nem sokat szóltak egymáshoz. Mindketten a gondolataikba mélyedve ültek vagy éppen járkáltak a szállodai szobában. Kid épp elkészült a vacsorával, mikor Kimi telefonja csörgött, látszott az arcán, hogy meglátva a hívó nevét felderült a srác.
Mark volt az. Kimi már jókedvűen társalgott barátjával. Mikor lerakták a telefont, viszont kicsit elkomorodott.
- Mark volt az? Hogy van?- kérdezte rögtön Kid.
- Ő volt, és egész jól van, bár még néhány hétig biztos nem jön vissza, aztán is csak fokozatosan.- mesélte Kimi.
- Értem, de mért komorodtál el ennyire?- kérdezte félénken Kid.
- Tudod évekig volt mellettem Mark, és mikor „elment” nehezen tudtam hozzászokni a változáshoz…most pedig úgy érzem, hogy veled vagyok évek óta együtt, és most tudatosult bennem, hogy hetek múlva már nem leszel itt…- mondta kétségbe esve Kimi, miközben leült a konyhában.
Kid szomorúan nézett rá, és leült mellé.
- De én mindig itt leszek veled!- ígérte Kid.
- Tudom, de nem úgy, mint edző…
- És ez baj?- kérdezte értetlenül Kid.
- Tudom hülyén hangzik, de már megszoktalak, és nagyon élvezem az edzéseket veled.- vallotta be Kimi.
- Ez jó.- mondta megkönnyebbülten Kid és megfogta a srác kezét.- De ne legyél elkeseredve! Majd hármasban edzünk tovább.- vetette fel az ötletet Kid.
- Erre én is gondoltam, de az nem lesz már olyan.
- Hát nem teljesen olyan lesz…de akkor is együtt leszünk.- próbálta vigasztalni Kid.
- Kid, egyáltalán te szereted ezt csinálni, mármint az edzőséget?- kérdezte Kimi, miközben a lány felé fordult és komolyan nézett rá.
- Hát ilyen sráccal minden perce élvezet…na igen az elején voltak bosszúságaim.- válaszolta visszaemlékezve Kid.
- Sajnálom, hogy hülye voltam!
- Már alig emlékszem rá.- nyugtatta meg a lány.
- Akkor maradnál továbbra is mellettem edzőnek, miután Mark felépült?- fogalmazta meg konkrétan a kérdést Kimi.
- Persze, ez életem legjobb munkája! Sose akarnék mást.- mondta lelkesen Kid.
- Megnyugtattál, és ennek örülök. Én se szeretnék mást rajtatok kívül edzőnek.- mondta hálás tekintettel Kimi.
- Bár azt nem tudom, hogy a csapatnak van e erre igénye…- mondta kétellyel a hangjában Kid.
- Ez miatt ne aggódj, ők azt teszik, ami nekem jó. Ha nekem az a jó, hogy két edzőm legyen, akkor kettőt fognak foglalkoztatni, anyagilag nem hiszem, hogy a földhöz vágná őket…
- Ez így szépen hangzik, de gondolom, hogy cserébe eredményeket is várnak.- mondta belegondolva Kid.
- Hogy érted ezt?- kérdezte a homlokát ráncolva Kimi.
- Tudod, hogy túl kell tenned magad a kudarcokon Kimi…nem kesereghetsz tovább, és nem kételkedhetsz magadban!- szólította fel a lány.- És persze nem viheted a magánéleti problémákat a pályára!- figyelmeztette.
- Tudom.- mondta röviden és egy kis csalódottsággal a hangjában Kimi.
Kid együtt érzőn bújt a sráchoz. Kimi átkarolta és már nem is látta olyan borúsan a jövőt. Rengeteg erőt adott neki az, hogy a lány itt van vele és mellette. Ezt a csapatnak is meg kell értenie, hogy vele minden könnyebb.
- Akkor vacsorázzunk, mert kell az energia a reggeli edzéshez!- szólította fel Kid.
- A reggeli edzéshez? Én még csak a ma estire gyűjtök energiát.- mondta tűnődve Kimi.
- Ma esti?- kérdezte értetlenül Kid.
Találkozott a tekintetük, és már a lánynak is derengett, hogy milyen edzésre gondolt Kimi.
Lassan elmosolyodott, és Kimi nagyon gyengéden megcsókolta. Aztán egyre hevesebb csókokat váltottak, és már nem érdekelte őket a vacsora, mert jobb elfoglaltságot találtak maguknak.
Másnap reggel fáradtan ébredtek mindketten. Kid volt a „fürgébb” és már 10 órakor „kipattant” az ágyból. Kimi még az igazak álmát aludta. Addig Kid próbált egy kis rendet teremteni, amire Kimi fel is ébredt. Álmosan és értetlenül nézett a lányra.
- Csak egy kis rendet akartam.- magyarázta- Bocsi ha felébresztettelek!- nézett ártatlan szemekkel a srácra.
Kimi kinyújtotta a kezét a lány felé, és mikor Kid megfogta, magához húzta az ágyra.
- Jó reggelt, vagy már késő van ahhoz?- kérdezte jókedvűen Kimi.
- Igen már elég késő van hozzá.- mondta bólogatva a lány.
- Sebaj!
- Mért is?
- Úgyis fáradt vagyok az edzéshez.
- De ez nem lehet kifogás!
- De az lehet.
- Egyébként én is fáradt vagyok…- kezdte a lány.
- De neked vigyáznod kell rám, nehogy túlhajtsam magam.- érvelt Kimi.
- Akkor az esti testmozgást se szabadott volna engedélyeznem.- mondta elgondolkodva Kid.
- Nana, az azért más volt!- szólt rá Kimi.
- De a végeredmény ugyanaz…azt hiszem korlátozni fogom ezt is.- elmélkedett a lány.
- Neeee!- kérte Kimi kelletlenül.- Inkább felkelek és mehetünk edzeni.
- Á, látom már, mivel lehet ösztönözni téged.- mondta nevetve Kid.
- Visszakapod még ezt!- ígérte Kimi.
A lány felkelt és otthagyta Kimit. Gyorsan összepakolta a cuccait és már melegítőben tért vissza.
Kimi még csak akkor igyekezett a fürdőbe.
- Mi van lustaság? Eddig jutottál?- piszkálta a lány Kimit.
- Majd nézz meg az edzőteremben!
- Arra kíváncsi vagyok.- jelentette ki a lány.
- Én is.- tette halkan hozzá Kimi, de úgy hogy a lány már ne hallja.
Csend és nyugalom fogadta őket a konditeremben. Kimi rögtön sokatmondó pillantást vetett a lányra.
- Meg ne próbáld!- szólt rá Kid.
- Nincs itt senki.- mutatott körbe Kimi.
- De mi edzeni jöttünk.- emlékeztette a lány.
- Mindig csak a munka!- mérgelődött Kimi.
- Majd pihenhetsz, ha vége az idénynek.
- Az olyan soká lesz!
- Ne nyafogj már! Szedd össze magad Kimi!
- Már próbálkozni se lehet?- kérdezte kissé sértődötten Kid.
- Mindent a maga idejében!
Kimi kelletlenül nézet a lányra, de nem válaszolt vissza inkább elkezdte a bemelegítést.
Azért Kimi nem „hazudtolta meg” önmagát, mert lépten-nyomon kereste a testi kontaktust a lánnyal. Hol véletlenül ment neki a lánynak, hol épp egyszerre nyúltak valamiért… azért Kid is élvezte, hogy Kimi ilyen „lelkes”.
|