Kimi és Jenni válópere kicsit elakadt, miután „véletlenül” összefutottak a srác szüleinél. Kimi nem kereste az ügyvédjét és a nő ügyvédje se jelentkezett. Így kissé feszülten indultak el a reptérre.

Kid nem akarta szóba hozni, vagy rákérdezni, de már nagyon szerette volna, ha túl lettek volna rajta. És akkor még Kimi anyukája is ott volt. Aggasztotta, hogy nem igazán tudott meggyőző lenni mikor a családalapításról faggatta. De nem tehetett róla, ő még legbelül nem volt felkészülve erre. Persze amit mondott az igaz volt, de ha mégis így alakultak volna dolgok, akkor biztos kétségbe esett volna, nem azért, mert nem dolgozhatott volna, hanem azért, mert nem érezte volna magát alkalmasnak a feladatra. Még az is az eszébe jutott, hogy Kimi biztos jobb apa lenne, mint ő anya.

Kimi a lány lehangoltságát észre is vette és a repülőn ülve rá is kérdezett.

-         Hogy mi zavar?- kérdezett vissza elmerengve Kid.- Nem is tudom pontosan mi, inkább csak egy rossz érzés van bennem…

-          Mivel kapcsolatban?- kérdezte Kimi megfogva a lány kezét.

Kid lopva vetett egy pillantást rá.

-         Hát…- sóhajtott a lány,- úgy érzem, hogy….és ezért kérlek, ne haragudj meg rám…. Szóval, hogy a szüleid, legalább is anyukád másmilyen lányt képzelt el melléd.- mondta lesütött szemekkel a lány.

Kimi a meglepettségtől hírtelen nem tudott mit válaszolni a lánynak, csak bíztatón megsimította a lány kezét.

-         Kicsi, miből gondolod ezt?- kérdezte csodálkozva Kimi, mikor magához tért az ámulatból.

-         Nem is tudom…. Mintha ezt láttam volna rajta…

-         Te rémeket látsz!

-         Nem tudom Kimi… én úgy érzem, hogy nem tudtam elkápráztatni őt…

-         És mért is kéne elkápráztatnod?- kérdezte számon kérőn, miközben a lányhoz fordult.

Kid kissé zavartan nézett a srácra.

-         Nehéz ezt megfogalmazni…. Szóval mintha különlegesebb lányt akarna melletted látni…

-         Ugyan már! Először is Kid, te különleges vagy, remélem, nem kell felsorolnom, hogy mért… - itt kis hatásszünetet tartott a srác, majd folytatta,- és először találkoztatok, nem hiszem, hogy anya egyből ilyen véleményen lenne rólad, harmadjára pedig, nekem kell, hogy megfelelj elsősorban… és nekem teljes mértékben megfelelsz.- jelentette ki végül, és hogy nyomatékosítsa ezt gyengéden megcsókolta a lányt.

Kid ettől kicsit megnyugodott és már nem volt olyan lehangolt. Bár tudta, hogy míg az igazi okát nem tisztázzák Kimivel, benne lesz a keserűség és kérdés, hogy meddig bírja leplezni ezt a srác előtt.

Végre megérkeztek és már mindketten jobb kedvel szálltak le a gépről. Kid azért is örült, mert végre kialudhatta magát. Így a szállodában rögtön le is dőlt, míg Kimi a kötelezettségeinek tett eleget.

Az időbeosztásuk kicsit felcserélődött az éjszakai futam miatt, de nem volt nehéz megszokniuk a helyzetet.

Így aztán Kid kipihenten kísérte el Kimit az első szabad edzésre. Kiminek nem volt ideje aludni előtte, de így is reményteljes volt a végeredmény. Harmadik lett, előtte Felipe és Hamilton végzett. Ennek persze nem annyira örült, de bízott benne, hogy a folytatás még jobb lesz. A meleg, párás idő viszont jobban megterhelte a szervezetüket, így ez nehezítette a pilóták és a többiek dolgát is. 

 Aztán a második szabadedzés nem úgy sikerült, ahogy szerették volna. Kimi csak a hetedik lett. Kid kétségbe esett, hogy mi történhetett, és mért nem tudta utolérni a többieket. Most Kimi volt a bizakodóbb, és már szinte ő vigasztalta a lányt. Még miután a szállodai szobájukba értek akkor is látszott a lányon, hogy kétségbe van esve.

-         Ne csináld már!- kérte szelíden miközben átölelte a lányt.

Kid a mellkasára hajtotta a fejét és becsukta a szemét. Olyan jó volt vele így lenni, szerette volna, ha ez a pillanat örökké tartott volna. De aztán kopogtak az ajtón. A lány ijedtében összerezzent. Kimi nyugtatás képen végigsimította a lány arcát, Kid pedig mosolyt erőltetett az arcára.

Kimi ment ajtót nyitni, de csak a rendelt vacsorát hozták, így mindketten megkönnyebbültek.

Mikor már újra kettesben voltak Kimi próbálta elfeledtetni a lánnyal az elmúlt napok történéseit. Remélte, hogy sikerül elterelnie a figyelmét. Kid teljesen átadta magát az érzéseinek, és hagyta, hogy csak a vágyai vezéreljék…. Már az éhsége is elmúlt, vagyis már másra „éhezett” és ezzel a srác is így volt.  

Másnap szinte az egész napot végig aludták mindketten. Annyira el voltak fáradva, hogy majdnem el is késtek. A csapatfőnök elég csúnyán nézett rájuk. Kimi próbált valami hihető kifogást találni, így a felcserélt időbeosztásra fogta. Sefano persze sejtette, hogy nem ezzel lehetett a baj. Ezért kérte is Kimit, hogy az edzés után keresse meg, és ha lehet Kiddel együtt érkezzen. A két fiatal összenézett és mindketten értetlen arcot vágtak. Aztán Kimi ment is a dolgára, mert tényleg késésben volt már.

Eleinte minden okés volt, de aztán valami történt Kimivel, mert hibázott, aminek következtében megcsúszott és a kavicságyba csúszott, onnan pedig már nem tudott visszamenni a pályára. Kid nagyon megijedt, mikor megpillantotta a pályát elhagyó Ferrarit és csak akkor tudott megnyugodni, mikor Kimit végre átölelhette. A srác tanult az előző versenyen elkövetett hibájából és nem futott el, Kid pedig hálásan nézett rá. Kézen fogva indultak a főnökhöz.

Stefano olyan volt, mint mindig higgadt, de valami feszültség érződött a légkörben, mikor beléptek az irodájába. Hellyel kínálta őket. Csak egyetlen rövid kérdést tett fel:

-         Mi van veled Kimi?

-         Semmi.- volt az ösztönös és nyugodt válasza a srácnak.

Stefano nem adta fel, és Kid felé fordult:

-         Nos Kidia, te is így látod?

-         Így.- mondta a lány bólogatva.

-         Nagyon egy hullámhosszon vagytok.- állapította meg a fejét rázva a főnök.- De szeretném elmondani, hogy ezzel nem értek el semmit, ha elhallgatjátok a problémátokat előlem. Megértem, ha úgy vagytok vele, hogy nem rám tartozik… de úgy látom, hogy ez a probléma már elég nagy ahhoz, hogy rám is tartozzon, főleg mióta Kimi nem találja önmagát a pályán.- kezdett bele a mondandójába Stefano.

Kimi már épp szólásra nyitotta volna a száját, de Stefano leintette.

-         Kimi kérlek, egyszer legyél nyitott! Mindketten ugyanazt akarjuk, ebben ne kételkedj… attól hogy én más pozícióban vagyok, még meg tudlak érteni téged és a helyzeteteket.

Kimi kicsit várt, majd próbált valami válasz félét összehozni.

-         Stefano, az az igazság, hogy nem szívesen beszélek még a legjobb barátaimnak se a magánéletemről…. Főleg akkor, ha nincs minden rendben. Legyen elég annyi, hogy Jenni nem épp a legbékésebb válópartner…- mondta elmerengve Kimi.

-         Á, szóval ez kavart be… én nem akarom megkérdőjelezni, hogy a megfelelő időben jutottál e erre az elhatározásra, de ha már így van megpróbálok segíteni…. Bár nem tudom, hogy tudok e valamiben…

-         Hát volna valami…- kezdte Kimi halkan.

Kid kivonta magát a beszélgetésből és el is határozta, hogy nem szól bele, mert Kimi tudja mi az ami jó lenne neki.

-         Ki vele!

-         Szóval láttad te is mi volt Monzában… nem akarom, hogy ez újra megtörténjen…. Megoldható lenne?

-         Arra gondolsz, hogy kitilthatom-e?- kérdezett rá konkrétan Stefano.

-         Igen.- válaszolta Kimi.

-         Úgy gondolom, hogy igen, ha ez a pilótám nyugalmát biztosítja…

-         Ez remek!- derült fel Kimi.

Kid is halványan elmosolyodott. A továbbiakban még beszéltek a lány edzői munkájáról, amivel Kimi teljes mértékben meg volt elégedve. És Stefano említette meg nekik, hogy ha a lány gondolja, és nem kap jobb ajánlatot, maradhatna továbbra is Kimi edzője Mark felépülése után is.

Mindketten jó kedvvel hagyták el az irodát. Még volt annyi idejük, hogy igyanak egy kávét az időmérő előtt.

-         Látod, nem kell mindig mindenért aggódni.- mondta Kimi, miközben leültek a büfében.

-         Ezt te mondod?- kérdezte derűsen a lány.

-         Én csak miattad aggódom.- jegyezte meg Kimi ártatlan tekintettel.

-         Ez jól esik… de a múltkor épp te voltál aki…

-         Ne is folytasd!- kérte a srác.

Kid is jobbnak látta, ha  nem bolygatják fel a múlt ezen részét. A továbbiakban mindketten a gondolataikba mélyedve kortyolták a kávéjukat, majd Kid még egyszer megölelte a srácot és mindenki elfoglalta a helyét.

Kid alig mert a monitorra pillantani az időmérő alatt, és az ujjait szinte sebesre rágta. Hát ő még így nem izgult senkiért se. Végül meglett az eredménye. Még ha nem is a legáhítottabb pole pozíció, hanem a harmadik hely Felipe és Hamilton mögött.

A lány megkönnyebbülten ölelte magához Kimit és a srácon is megkönnyebbülés látszott. Nyugalommal a lelkükben és persze kimerülten tértek vissza a szállodába. Egymás karjaiban aludtak el.