Kid elgondolkodva állt a tükör előtt. Nem értette, mit keres ő itt. Persze boldog volt, meg minden, de valahogy nem érezte magát odaillőnek. Ő egy hétköznapi, egyszerű lány volt, Kimiért pedig lányok ezrei rajongtak. Sokszor kérdezte magától: „mért pont én?”. Ahogy így gondolkodott Kimi állt meg a háta mögött. Mikor észrevette ijedten nézett rá.

-          Ilyen ijesztő vagyok?- kérdezte csodálkozva a lánytól.

-          Nem, dehogy! Csak elgondolkoztam.- magyarázta a lány.

-          Értem, és min gondolkodik egy ilyen helyes lány?- firtatta Kimi.

-          Hát pont azon… vagyis, hogy annyi más helyes, és nálam sokkal szebb lány rajong érted…- kezdte Kid gondterhelt tekintettel.

-          Látod, ez a lényeg, hogy csak rajonganak… mit is tudják ők, hogy milyen vagyok? Lehet, ha ismernének, nem is szeretnének… ők csak a külsőmet ismerik… és én is csak azt látom belőlük… de nekem te vagy a legszebb mind közül.

-          Te kis hazudós!- mondta már kevésbé komolyan a lány és a srác tükörképének szemébe nézett.

-          Mért mondod ezt?- kérdezte ártatlan tekintettel a srác.

-          Tudom, hogy nem én vagyok a legszebb lány…- kezdte Kid, de Kimi nem hagyta tovább mondani, mert maga felé fordította, és csókkal hallgattatta el.

Mikor abbamaradt a csók Kid már nevetett. És Kimi is megelégedetten mosolygott vissza rá.

-          És ne agyalj ilyeneken!- kérte még távozóban a lánytól.

Kid egyedül maradt, de már a borús gondolatai nélkül.

Már csak pár nap volt a nagy napig. Hála Kimi anyukájának már minden el volt intézve. Végül is nekik nem sokat kellett intézniük, csak a neveket kellett összeírniuk, hogy kit akarnak meghívni. Nem volt hosszú a lista. Kid részéről ott volt a barátnője Loren és Sebastian, akik egyben a tanúi is lettek. Kiminek a szülei, testvére és annak családja, és persze az elmaradhatatlan Mark. Ezzel vége is volt a listának. De pont elegen voltak.

Kid belevetette magát a házimunkába. Mire Kimi hazaért minden kész volt, és rend lett mindenfelé.

-          Mi történt itt?- kérdezte csodálkozva Kimi mikor belépett az ajtón.

-          Szia neked is!- mondta mosolyogva a lány és a srác elé sietett.

A puszi után Kimi csak pislogott körbe, de mindenhol csak a rendet látta.

- Rendet raktam.

- Azt látom… de neked nem pihenni kellene?- kérdezte értetlenül Kimi.

- Majd pihenek, ha fáradt leszek….egyébként meg ráfért a lakásra egy kis rend.- állapította meg a lány.

- Hát azt nem tagadom, de…

- Nincs de!- szólt rá a lány.

- Akkor köszi…

- Nincs mit, de ezentúl minden takarítást meg fogsz köszönni?- érdeklődött a lány.

- Nem… asszem nem… csak rég volt ilyen rend.

- És nem tetszik?

- De tetszik.- mondta határozottan a srác.

- Akkor jó. És van vacsi is.- tette hozzá a lány.

- Ó, szuper!- lelkesedett Kimi.

Azzal gyorsan a konyhába tessékelte a lányt.

Szinte percek alatt eltűntette Kimi a vacsorát, jóllakottan dőlt hátra a széken.

-          Elfáradtál, vagy valami bánt?- kérdezte a lányt fürkészve Kimi, miközben leszedte az asztalt a lány.

-          Nem vagyok fáradt, csak nyugtalan. Minden rendben lesz, ugye Kimi?- kérdezte a lány aggodalmasan arckifejezéssel.

Kimi megfogta a lány kezét és komolyan nézett rá.

-          Ne parázz, minden rendben lesz! Nem ígérem, csak érzem, hogy minden oké lesz.

-          Oké, csak tudod én még sose mentem férjhez…- aggodalmaskodott azért még a lány.

-          Én meg már másodszorra.- jegyezte meg Kimi.

-          Na jó, megpróbálok nem aggodalmaskodni többet.- ígérte a lány.