Reggel fernando kivitt a reptérre. A szememmel mindenütt Kimit kerestem, de sehol sem találtam. Ferni javaslatára leültünk és vártunk. Addig beszélgettünk rólunk, meg arról, h ezek után már mindketten megbízunk egymásban, és nem fogunk a sajtónak hitelt adni.

Már felszólíották az olaszországi gép utasait, hogy 10 perc múlva fel kell szállni a gépre. Kezdtem idegesen az órámra tekintgetni, de Kimi csak nem akart előkerülni.Végül 3 perccel a beszállás előtt hajlandó volt megérkezni. Szúrós szemmel nézett ránk, ezekszerint nincs túl jó napja. De akkor is meg kell jegyezzem.

-Ó nehogy véletlenü egy perccel is előbb érj ide.

-Ide értem nem? –mondta az orra alatt, a mobilját piszkálva, majd ránknéett- Na nézzenek od, csak nem újra együtt az álompár???-mondta é újra telefonjának szentelve figyelmét lehajtott fejjel ácsorgott mellettünk. Mi mit sem törődve vele, búcsút vettünk egymástól és megbeszéltük, hogy kedden ha törik, ha szakad, akkor is találkozunk.Ekkor mgéreztem, h Kimi hátulról megveregeti a vállamat. Hátrafordultam és egy mérges tekintetű Kimivel találtam magam szemben.

-És még te papolsz nekem itt az időről?-majd hátatfordított és elindult az egyik beszállókapu felé.Még adtam egy puszit Ferninek, majd utána rohantam, de hiába kerestem, ismét eltűnt a tömegben. Jajjj ez a pasi kikészít, egyszer meg fogom fojtani. Végül úgydöntöttem felszállok a gépre, hisz elég nagy már ahhoz tudja mi a dolga, meg már amúgy is volt olyan gyanúm, hogy fent van a gépen. Gyanúm beigazolódott, Kimi már a helyén ült, fülébn az Ipodjával. Leültem mellé és vártam, de ő még csak rám se nézett. Egy ideig csak ültem visszafogottan, de végül nm bírtam má tovább.

-Kimi légyszíves mondd el mi a bajod!!!-téptem ki a füléből a hallgatót.

-Aúúú! Már megint hülye vagy?-nézett rám mogorván a megszólított.

-Nem, nem vagyok hülye. Csak szeretném megtudni mi az, h úgy változol mint az időjárás. Egyszer tudsz egész normális lenni, máskor viszont ilyen vagy...ilyen bunkó

-Hát látod ez van, ezt kell szeretni.-azzal fogta a dugót, elfordult és elaludt. A gép leszállta előtt én ébresztettem. Mikor leszállt a gép fogta a csomagját és elindult. Taxit hívtunk, és rögtön a pályára indultunk. Ott aztán megvolt az eligazítás, a két pilóta megkapta a programját. Szombaton 11-től 3-ig kellett tesztlenie, majd vasárnap 9-től 11-ig és délután 2-től 3-ig. Kimi azt is nyugtázta magában, hogy hétfői nap csak Felipeé, így ő nyugodtan azt csinálhat, amit akar.

Végül szépen lassan, de eltelt az idő. Vasárnap fél 4 volt, mikor Kimi visszatért az öltözőjéböl. Eg nagy doboz Red Bull volt a kezében és elégedett képet vágott, mikor oda lépett hozzám és Markhoz, akivel a teszt alatt egész jóban lettem.

-Látom haver te ma készülsz vmire.-szólt Mark a Red Bullra mutatva.

-Á dehogy, csak fáradt vagyok-pillantott rám-de estére remélhetőleg kiheverem.-kacsintott Markra.

-És hogy érzed? Hogy sikerült?

-Hát azt hiszem meglesz, érzem a kocsit.-még beszélgettünk kicsit, majd visszamentünk a hotelbe.

-Én lepihenek oké?

-Hát jól van, tényleg fáradt lehetsz.-mivel a szobáink egymásba nyíltak, az én szobámon kersztül mentünk be, még a kulcsait is elhagyta. Már fél 10 lehetett, mikor úgy gondoltam, már túl sokat alszik. Kopogtam, de semmi választ nem hallottam ekkor benyitottam és a szoba üres volt, és az ablak tárva....na vajon hol lehet most? Most lelépett???