Hah, még csak az kéne, hogy velem jöjjön! Azt nem kötöm az orrára, hogy miért nem, nem az ő dolga. Pixie meg csak néz, mint borjú az újkapura, nem nagyon vágja a dolgot. Úgy látom Mark is észrevette. Nagyban elkezdett neki magyarázni valamit, utána drága barátném keresztbetett kézzel, és számon kérőn nézett rám. Csak megrántottam a vállam, részemről lezárva az ügy. Majd, ha egyedül leszünk, beavatom, de míg Kimi itt van, ki nem nyitom a szám!

-        Ööö… nem kell velem jönnöd, tudod… ez amolyan női dolog. – remélem, beveszi, ha nem, akkor megszívtam.

-        Biztos ne menjek?

-        Biztos! Köszi, hogy aggódsz, de szerintem nem vagyok terhes.

-        Hát jó… - miért ilyen… ilyen letört? Az nem lehet, hogy örült volna neki, ha szülök neki egy gyereket egy átmulatott éjszaka után! Tuti, hogy nem. Nem létezik, hogy ő is szeressen, abból óriási galiba lenne!

Beállt a kínos csend, mindenkinek nehezére esett megszólalni, túl ciki a helyzet. Pár perc elteltével megszólalt Kimi telefonja. A csapatfőnöke hívta, Stefano vagy kicsoda, Mark legalább is ezt mondta. Amikor letette nagyon vigyorgott valamin. Mi baja lehet? Mielőtt elment még rám kacsintott egyet.

-        Áááá, miért csinálja ezt velem? – temettem az arcom a kezeimbe.

-        Kat, mi van közted és Kimi közt? – kérdezte Pixie.

-        Hát az úgy volt, hogy… - most mondjam el neki vagy ne? Ez hülyeség, ő a legjobb barátnőm, nem lenne képes nyilatkozni a sajtónak! – Szóval tegnap volt Kimi partija. Erre már előtte 3 nappal megkaptam a meghívót, és a ruhát, természetesen névtelenül. A csomagot ezek szerint Kimi küldte. Aztán eljött a szombat. Úgy volt, hogy Michaellel megyek, de anyu hívta, mert Karoline megbetegedett, és kórházban van, de az óta már nincs baja. Így egyedül mentem el a bulira. Mire odaértem Kimi már kint várt az ajtóban. Bementünk, és ahogy várható volt mindenki megbámult. Vagy 5 percet ülhettünk, mikor megszólalt egy zene, és táncolni kezdtünk. – a kis ballépésünket majd később elmondom.

-        Eddig oké, de egyáltalán hogy ismerkedtetek meg és mi az, hogy terhes vagy tőle? – na, jó, úgy látom, ezt nem úszom meg.

-        Kezdem az elején: Heikkivel bejöttek a szalonba hétfőn, én csináltam neki a japán sárkányt a lábára. Aztán kedden megint tetováltam, csak most Heikkit.  Szerdán pedig elhozta a kis barátnőjét, közben ott szórakozott velem, de a csajt nem nagyon hervasztotta a dolog.

-        Hogy hívták a barátnőjét? – Marknak kezdett gyanús lenni a dolog.

-        Ööö… Pilar V… fogalmam sincs.

-        Pilar Vanderfsott?

-        Igen, az. Ismered? Bár ez hülye kérdés, miért ne ismernéd?!

-        Ismerem, nagyon jól. Pilar a tesztpilótánk, és Kimi „húga”.

-        Mi?? Kimi húga? – ezt nem hiszem el, megint átvert!

-        Nyugi, igazából nem testvérek, csak úgy viselkednek, mint a testvérek. – ja, persze. – Pilar sosem lenne képes Kimi mászni, biztos csak féltékennyé akart tenni. – és még vigyorog is. De ez egyáltalán nem vicces!

-        Jó, vége a kis közjátékotoknak! Hogy volt tovább? – mi baja van Pixienek?

-        Szóval eljött a szombat este…

-        Kezdhetnénk a lényegnél? – kezd begurulni.

-        Most mért vagy ilyen?

-        Még kérded? Lefeküdtél egy Forma-1-es pilótával, részegen ráadásul. És ne legyek ideges? Féltelek, nem akarom, hogy még több fájdalom érjen és, hogy még többet szenvedj egy pasi miatt!

-        De nem fogok! Tudok vigyázni magamra, nyugi!

-        Persze, én is úgy látom… - mondta gúnyosan. – Na, de folytasd! – Mark meg érdek feszítve figyeli az eseményeket. Szerintem ő már tud róla. Értékelem.

-        Jó. Tehát lehajtottunk egy üveg whiskyt, táncoltunk és… ennyi. Reggel mellette, vagyis rajta ébredtem. Kimin csak egy boxer volt, rajtam meg szét volt szaggatva az estélyi. Ti ebből mit szűrnétek le?

-        Hát nem azt, hogy bújócskáztatok. – szólalt meg végre Mark is.

-        Hát nem! Viszont a lényeg még csak most jön…

-        Jézusom! Még az is van? – szörnyülködött Pixie drágám unottan.

-        Van, méghozzá az, hogy egyikőnk sem emlékszik semmire az este további részére, vagyis fogalmunk sincs, volt-e valami vagy nem!