Te jó ég! Csak ezt tudom mondani!!! Ez brutális egy menet volt.... jajj, hozok be valami kaját, aztán mindjárt folyatom.

Na szóval! Kezdem az elején....... Pet jött értem fél háromkor, de közölte, h Mark hívta és nagy bocsánatozással bejelentette, h ez az autóversenyző bealudt és kétórával később érkezett az edzésre.... na mondhatom szép! Az autóversenyzésnél nem fontos a pontosság kéremszépen??? Na oké, akkor támadt egy ötletem, mondtam Petnek, h vigyen el egy fodrászszalonba. Ugye új élet, új frizu. Pet addig elment bóklászni, én meg nagyjából elmagyaráztam a fodrásznak, h mit is szeretnék, aztán hagytam, h alkosson. Végül a tükörből egy tiszta más Alisha nézett vissza rám. A régi (mások által gyönyörűnek mondott) derkig érő fekete hajamat téppettre vágattam, hátul egész rővidre, elöl a frufrut meghagytam hosszabbra. Nekem nagyon tetszik, sőt imádom. Mikor Pet visszatért, alig hitt a szemeinek, azt mondta először meg sem ismert. Kiváló mukát végzett a fodrász.. Még maradt egy fél óránk, így azt az időt bevásárlással töltöttük, mert ugye kell még pár új cucc a lakásba. Végül Pet figyelmeztetett a nagy nyüzsiben, h ideje lenne inulni. Ahogy közeledtünk, egyre jobban görcsbe rándult a gyomrom. Fogalmam sem volt róla, h mi fog ott történni. Végül leparkoltunk egy nagy ház előtt. Pet próbálta oldani bennem a feszültséget, megjegyzem nem sok sikerrel. Kivette hátulról a mankóimat és elkezdtünk befelé bicegni. Egyszercsak kivágódott az ajtó és baseball sapkás férfi lépett ki rajta.Mit lépett??? Viharzott!!! Nagyon megnéztem őt, mert nagyon-nagyon ismerős volt. De amint láttam ő is nagyon megbámult, még mindketten vissza is fordultunk a másik után, de aztán ő beszállt a kocsijába, ami egy tűzpiros Ferrari California volt. Gondolom ő lehetett az a versenyző, biztos onnan annyira ismerős. Lehet már láttam a TV-ben. De akkor ő mért bámult úgy??? Olyan érzésem volt, mintha mi vmikor már találkoztunk volna.

Na a gondolataimból Pet rántott vissza a valóságba, mikor bevezetett abba az edzőterembe, ahol már várt minket Mark.

Első ránézésre nem vmi bizalomgerjesztő alak volt, de tényleg csak első ránézésre, amúgy nagyon-nagyon szimpatikus és aranyos, megértő ember. Rögtön az elején bemutatkozott (Mark Arnallnak hívják) és persze bocsánatot kért mégegyszer, h rögtön az első napon csúszik a terve, de az előbb idegesen elrohanó férfi miatt történt az egész. Ő késett el, így miatta felborult az egésznapi terve szegény Marknak.

Mark közölte Pettel, h inkább menjen haza (gondolom, nem akarta, h végignézze, ahogy szenvedek) és két óra múlva jöjjön vissza értem. Pet aztán nagy nehezen távozott és aztán megkezdődött a gyakorlatok sora. Mark először bemutatta az általa összeállított edzésprogramot, aztán mondta, hogy ha szeretnék kérdéseket feltenni, csak rajta. Mivel kérdéseim nem nagyon voltak, így inkább ő kérdezgetett a balesetről, de mivel nem sokat tudott belőlem kihúzni (nem tudom mért voltam annyira bunkó, mikor ő csak jót akar), így ingább rátértünk a mai bemelegítő edzésre. Mivel tudta mekkora fájdalmaim vannak, egy könnyű átmozgatással kezdte. Tartotta a lábaimat és mozgatta, de már ez is annyira fájt, h azt hittem, ott helyben végem. Hát ha ez a könnyű, na akkor inkább el se merem képzelni, mi lesz itt később...jajj nee...már most is beleborzongok...

Aztán mivel látta, h könny szökik a szemebe a fájdalomtól, inkább átmentünk egy másik terembe, ahol úszómedence volt, és bementünk a vízbe. Egyszerű gyakorlatokat mutatott. Itt már nem voltak olyan nagyok a fájdalmak, de még mindig kellemetlen érzés volt. Egyszercsak megcsörrent Mark mobilja, kikecmergett a medencéből és felvette, feltételezem, h a versenyző volt az, mert eléggé gorombán beszélt vele:

-Most még én vagyok a hibás???? Te viharzottál el. Szóhoz sem hagytál jutni. Mi csoda??? Hisz mondtam, h maradj még, nyugodtan el lehettetek volna mindketten. És mi ha lány? Kimi én nem értelek. Áááá...inkább holnap, de akkor pontos légy. –letette és visszajött hozzám a medencébe.

-Csak Kimi volt az. Azt mondta, h most azonnal menjek hozzá mert kevés volt neki a mai edzés. Hát most mit képzel magáról. Mondtam neki, h nyugodtan maradhatott volna. Ugye magát nem zavarná, ha esetleg összetenném önöket? Mert két óra neki kevés, máshogy meg már nem tudom összeegyeztetni.- két óra kevés neki???? Gondolkodtam el magamban, hát végülis nekem nincs ellenvetésem.

-Engem nem zavarna. De őt biztos.

-Majd megbarátkozik a gondolattal!!!

-Hát oké, nekem végülis mindegy!-majd lassan Pet is megérkezett, Mark beszámolt neki az edzésünkről, majd elindultunk haza. Petnek rögtön elmeséltem, h holnaptól társaságom is akad majd a gyakorlaton. Ő meg majd´ kiugrott a bőréből, h egy ilyen híres pilóta lesz az edzőtársam, és h én, hogy lehetek ilyen közömbös. Baromi híres lehet......ha fogalmam sincs róla ki ő..... Ezen Pet csodálkozott is. Petnek még be kellett ugrania a munkahelyére, míg ő bent volt, én elaludtam a kocsiban. Az előbb értünk haza, bejött és megittunk egy teát. Mivel mennie kellett, gondoltam én is jövök és, ahogy megígértem leírom nektek az eseményeket. Na de mostmár nagyon álmos vagyok, kimerített ez a rehabilitáció! És holnap újra......áááá....azthiszem még zuhany, és lefekszem!