2 óra múlva már Bahrein felé szeltük a kék eget.

2 nap múlva kiengedtek. Már kezdtem magam jobban érezni. Kitty hazavitt. Épp pakoltunk, mikor csöngettek. Kitty ment nyitni. Végeztem a pakolással, mikor kicsapódott a hálóm ajtaja, és Eric lépett be. Dühös pillantást vetettem rá.

-          Timike. Végre itthon. Most már vigyázok rád! Nem kell kimenned olyan buta futamokra. Ideköltözök, és eltartalak. Boldogok leszünk.- akart volna megcsókolni.

-          Hé, hé, hé. Nem! Nem buta futamok, hanem Formula1! Nem költözöl ide, és mi ketten soha, értetted, SOHA nem leszünk boldogok! Ezt vésd az eszedbe. Szakítok veled.

-          Hogy mi? Kidobsz? Engem?

-          Igen, téged. Ez olyan nagy szám?

-          Te nem szakíthatsz velem!

-          De igen.

-          Ki beszélte tele a fejed?

-          Senki. Én döntöttem úgy. Tudod hol az ajtó, vagy megmutassam?

-          Nem szabadulsz ilyen könnyen tőlem! Ezt még megbánod!- csapta be az ajtót. Leültem az ágyra, és a kezeim közé temettem az arcom.

-          Látnod kellett volna, hogy milyen képett vágott… Minden rendben? Bántott?

-          Nem. Nem tudott volna. Csak fárasztó volt a mostani pár nap.

-          Ebben egyet értek.

-          Azt hiszem lefekszek, és kipihenem magam. Bahreinig fel kell épülnöm.

-          El akarsz utazni?

-          Igen. Muszály a F1 közelében lennem. Nem bírnám ki nélküle. A motorhang és a sebesség. Csak ez kell, semmi más.- mosolyogtam.

-          Megértelek. Most próbálj meg pihenni. Nekem el kell mennem, de később még meglátogatlak. Ha baj van, hívj nyugodtan.

-          Kösz hogy hazahoztál. Nyugodtan mehetsz, nem lesz baj. Alszok egyet, aztán már a régi leszek.

-          Helyes. Szia.

-          Szia.

Elfeküdtem az ágyon, és bekapcsoltam a TV-t. Közben egy újságot nézegettem, amiben Fernando képe volt. Elaludtam. Néha, néha kosza álmok ébresztettek fel.

A napok teltek, és én újra a régi voltam. Készültünk a Bahrein-i Nagydíjra. A főnök irodájába bementünk Kittyvel. Elmondja mi az elvárása. Mondta a sok sok beszédét, mikor meghallottam hogy Alonso.

-          Elnézést. Mi van Alonsoval?

-          Tímea. Már megint nem figyelt? Hányszor mondjam még, hogy figyeljen?!

-          Elnézést.- mondtam bűnbánóan. Legyintett egyet.

-          Szeretném, ha készítenének Fernando Alonsoval egy interjút. Itt vannak a rajongói kérdések, és magának is kell néhány bevezető kérdést feltennie. Menni fog, vagy ismételjem meg?

-          Menni fog.

-          Remek. Munkára. 2 óra múlva indul a gépük. Viszlát.

Kiléptünk az irodából, és nekidőltem a falnak.

-          Kitty. Ez nekem nem fog menni. Nem fogok tudni tőle semmit kérdezni.

-          De menni fog. Tudom. Gyere. Induljunk.

-          Rendben. Menjünk.

2 óra múlva már Bahrein felé szeltük a kék eget.