|
5. rész - 2. nap: Aki keresztülhúzza a számításokat...
2009.08.16. 12:27
Jaime hajnalban kinyitotta a szemét. Elmosolyodott. A lány édesen aludt, miközben olyan erővel szorította magához Jaime kezét, hogy az ujj percei elfehéredtek.
- Szeretlek... - suttogta a srác és lehunyta a szemét. Tökéletesen komolyan gondolta.
- Hány óra? - nézett fel hirtelen és kómás fejjel Jaime. A lány nem volt mellette. - Lindoll!
- Itt vagyok. - jött ki a lány a fürdőszobából, majd meglengette a kezében tartott fogkrémet: - Ezt használhatom? - kérdezte. Jaime nevetett.
- Egy ilyen éjszaka után még kérded?! Egyébként... mi van rajtad? - nézte meg a lányt kissé döbbenten.
- Jaj, hogy ez... - rángatta meg magán Linda Jaime Torro Rosso pólóját - Ne haragudj, nem találtam a ruhámat... - mondta és a szájá félénk mosolyra húzódott. Jaime is elmosolyodott.
- Pedig még csak nem is ittam. - igazgatta a haját zavartan a lány.
- A... az édességek... - bólintott komolyyan a srác - Biztos, hogy csak az az oka. - mondta komoly tudós-képpel, mire a lány elvigyorodott. - Na, ezt meg akartam kérdezni: egy színésznő hogyhogy hoszteszkedik?
- Ez hosszú, eredetileg pályaőr lettem volna...
- Pályaőr?! Ez még durvább!
- De csak a nővérem helyett! - tette hozzá sietve - mindketten elvégeztük a pályaőr-képzőt, neki már meg is volt az állása, de... közbe jöttek... váratlan dolgok... és az állást felajánlották nekem... én meg - megvonta a vállát - hát ennyi... én meg elvállaltam...
- Oh, értem. - bólintott a srác.
- Zavar, hogy a pólódban vagyok?
- Hogyha zavar, akkor leveszed?
- Persze! - mondta a lány sietve.
- Ez esetben igazán zavar... egyébként meg nyugodtan lehet rajtad...- rázta meg a fejét Jaime. - Na és, valami tervek? Pályafutás?
- Visszahívták a több tízezer jelentkezőből a legjobb ötszáz közé a legújabb Bond-film castingjára... az igazi ugródeszka lenne... meg... volt pár... dal, amit felénekeltem... ó, már hat óra, bocs, de kapunyitás előtt ki kell érjek, a pólót majd visszaszolgáltatom... és... Jaime...
- Igen?
- Sok szerencsét az időmérőn - puszilta meg az arcát a lány.
- Szia, Jaime. - köszönt a srácnak az egyik lány a boxban - Ezt küldte az asszisztensed. - nyomta kezébe a pólót.
- Én nem tudok semmiről! - emelte fel a kezeit a személyi asszisztens. - csak a kezembe nyomta az a csinos kis lány a VIP kapunál.
- Látom haladsz. - mondta Jacob.
- Jac, hagyjuk abba. - sóhajtott Jaime.
- A-a. Fogadtunk. Enyém lesz az egyik autód. - vigyorodott el. - Egyébként... a csaj nem fog ma este ráérni. - Jaime nem tudta mire vélni az utolsó mondatot. Aztán hirtelen bevillant neki. Dühösen ment oda Lindához.
- Szia. - köszönt neki a lány.
- Szabad a ma estéd?! - rontott neki Jaime.
- Hé, hova ez a sietség? Egyébként nem. A ma estém nem szabad. Elígérkeztem egy lemezkiadóban dolgozó sráccal.
- A rohadt életbe, szerintem ismerem a srácot. Jacob?
- Igen, azt hiszem Jacob a neve.
- Szia - köszönt neki Jacob.
- Szia.
- Nos, ez... üzleti beszélgetésnek készült, oké?
- Persze, értem.
- De nem feltétlenül az is lesz.
- Ezt meg hogy érted? - kérdezte Linda félig dühösen.
- Hagyjuk, semmi rossz szándék. Van több stúdióm. Magyarországon nincs. De Londonban van. Meghallgattam pár számodat... és remek a hangod.
- Köszönöm.
- Persze, lehet jól jönne egy kis imidzs-váltás, mert így szőkén túl Paris Hiltonos vagy. Mondjuk a te hajad sötétebb, de...
- Egy filmszerepért szőkítették ki a hajamat. - vágott közbe a lány - Ha minden jól megy és megkapom álmaim szerepét, nemsokára vörösesbarna leszek.
- Áh, értem. Megnéztem egy filmedet is. A Rosalie's Rosalie-t. Tetszel abban a szerepben. - Másfél órahossza ömlengés után Jacob végre elé tárta a papírt: - Nos, akkor tizennégy felvétel rendel Dollnak.
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
