A megmaradt három pilóta éppen az ebéd elfogyasztására készült, amikor nagy zaj közepette megjelent Jean Todt.

- Figyelmet kérek! – Szólt indulatosan az étkezőkre, akik ennek hatására elcsendesedtek.

- Nemrég telefonáltak a kórházból, hogy értesítsenek minket Luca állapotáról. Szerencsére nincsen komoly baja, csak detoxikálni kellett a szervezetét a drogok miatt, amit használt aznap éjszaka. Jelezni szeretném a többiek felé, hogy ő most megúszta, de legközelebb, azt az embert, akit drogfogyasztáson kapok, azonnal menesztem a Ferrari csapattól! Egyéb: aki bármilyen nem megfelelő információt szivárogtat ki róla, az is repül! Ezen közlendők mellet kívánok mindenkinek további jó étvágyat és szép utolsó edzőtábori napot. Aki még nem értesült volna róla: holnap 8 órakor indulunk a reptérre. Köszönöm a megtisztelő figyelmet!- Fejezte be mondanivalóját, majd a pulthoz ment, kiválasztani ebédjét.

- A francba! Elvették a pletyi- témámat! – Mondta Marc vigyorogva csapattársainak.

- Bocsi, ezen most nem tudok röhögni. – Vágott savanyú képet Laura.

- Szerintem pedig rém röhejes, amit Badoer csinált. – Húzódott féloldalas mosolyra Kimi szája. – Amennyire be volt állva, azt is csodáltam, hogy beszélni tudott.

- A kábítószer miatt meg is halhatott volna. – Mondta halkan a lány. Ezt követően a mellette ülők meg sem szólaltak, talán elgondolkodtak azon, amit hallottak. Öt perc múlva végzett is az ebéddel, ezért ott hagyta a fiúkat. Visszafelé menet a szobájába azon gondolkozott, hogy ahhoz képest nem voltak bunkók egymással (mármint Räikkönen és ő), mint amilyenek szoktak lenni, amikor egymás mellett vannak. A napja többi része már unalmasan telt, egészen este 8 óráig, amikor néhány csapattaggal elmentek mozizni. Egy elég véres filmre esett végül a választásuk, ami nem volt más, mint Quentin Tarantino Kill Bill című filmjének első része. Jól érezték magukat, sokat nevettek, ráadásul mindenkinek tetszett a thriller műfajú remekmű.

 ***

Másnap reggel frissen ébredt 6 órakor. Villámgyorsan elment fürdeni, becsomagolt, majd lement reggelizni. Ezt követően visszament szobájába, ellenőrizte, meg-e van minden holmija, s miután erről is megbizonyosodott, lement a recepcióra leadni kulcsait. Ekkor látta szembe jönni Luca Badoert.

- Isten hozott, téged már ki is engedtek?

- Aha.

- Nagyon rossz volt?

- Nem, de fogalmam sincs, hogyan voltam képes ilyen butaságot csinálni.

- Sokat ittál. Ilyenkor képes az ember olyan hatalmas ökörségekre, amit normális esetben sosem tenne meg.

- Fogalmam sincs, hogyan nézzek ezután Jean szemébe, ha egyáltalán lesz munkám, amiről érdemes volna értekeznünk.

- Nyugi, nem rúg ki, mindenkinek ezt mondta.

- Ez a legszebb hír, amit ma hallottam.

- Örülök, hogy felvidítottalak. – Mondta Laura, látván Luca felderülő arcát. – És Luca?

- Igen?

- Örülök, hogy újra köztünk vagy.

- Köszönöm. – Ezen beszélgetés után a lány már senkivel nem váltott egyetlen szót sem. A hazaúton nem beszélt senkivel, pedig tudott volna, hisz’ a Forma 1-ben dolgozó embereknél nagy számban fordulnak elő Svájcban élő egyedek. Csak azt várta, hogy végre hazatérhessen, ihasson egy kávét, majd kimehessen a szabadba egy pihentető futás erejéig.