Forma-1 Fan Site
Bejelentkezés
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót
 
Menü
 
Storyk
 
Egy részes művek, versek (Forma-1 témában)
 
Más témájú művek
 
Twilight-os storyk
 
Inglourious Basterds
 
* Második esély - by: Dóri
* Második esély - by: Dóri : 26. rész

26. rész

  2009.12.08. 17:45


Valamivel 4 előtt érkeztem meg. Mikor beléptem, egyből kiszúrtam Johannát, nagyon elegáns volt, nem kisestélyi volt rajta, de nagyon csinos volt.

- Jó napot! Laura Kultanen vagyok. - mutatkoztam be, mikor az asztalához értem.

- Johanna Pakonen.

- Szerintem egy egyszerűség kedvéért inkább tegeződjünk.

- Rendben, nekem i kényelmesebb lenne. - foglaltunk helyet. - Párod nem jött el?

- Csak késik.

- És mikorra tervezitek?

- Augusztus első hetében lenne.

- Oh, akkor addig van időnk, jól van. És milyen elképzelésetek van már?

- Szeretnénk, hogy pap adjon össze minket, de ne templomban. Nem tudom, hogy ez megoldható-e.

- Semmi akadálya. És a helyszín, akkor ezek szerint még nincs meg.

- Hát nincs.

- Amit én nagyon tudok ajánlani, az ez a kastély lenne. - tett elém egy katalógust. - Eredetileg hotelként funkcionál, de ki is lehet bérelni. És annyi előnye van, hogy a közeli hozzátartozóknak nem kell haza utazniuk, hanem a hotelben megszállhatnak, és a nászutas lakosztályuk se semmi.

- Jó napot. Szia, kicsim. - adott egy puszit hirtelen Kimi, mikor megérkezett. - Kimi Räikkönen. - fogott kezet Johannával.

- Johanna Pakonen. Üdvözlöm. Ön lenne a vőlegény?

- Valahogy úgy. - foglalt helyet mellettem Kimi. - És éppen ezért teljes diszkréciót szeretnénk kérni.

- Ez természetes. Akkor hol is tartottunk? Ja, igen, a helyszín.

- Nézd! - mutattam Kiminek a kastélyról képeket. - Ehhez mit szólsz?

- Nem is rossz ötlet. És akkor a kertben tarthatnánk. És annyi kérésünk lehetne, - fordult hirtelen Kimi Johannához. - hogy mivel tudja mi a foglalkozásunk, megoldható az, hogy márciusig minden fontosabb dolgot letudjunk? Amihez mi is kellünk, ami konkrét szervezést igényel. Ugyan a futamok alatt is elkérhetőek leszünk, Laura mindenféleképpen, de szeretnénk márciusig a nagyját letudni.

- Persze. És nagyjából hány főre gondoltak?

- Szerintem nem lenne több 100-nál, nem? - gondolkodtam el a kérdésen.

Még másfél órán át gondolkodtunk, agyaltunk, beszélgettünk a ceremóniáról. Nagyon szimpatikus lett Johanna, és a tervek, amikkel előállt. Sok témát érintettünk már most, és egész kirajzolódott előttünk a rendezvény. Hogy nagyjából mi és hogy fog kinézni. Ugyan nagyon sok részlet hiányzik, de egész jól haladunk. Egyik nap fogtuk magunkat Noorával, és elindultunk menyasszonyi ruhát nézni. Rengeteg boltban jártunk, de ahogy az lenni szokott, persze, hogy az utolsóban leltük meg a tökéletes darabot. Közben koszorúslány ruhákat is nézegettünk. Végül világos barackszínű mellett döntöttünk. A koszorúslányok végül a 2 unokahúgom lesz, apu húgának a gyerekei, akik 19 és 20 évesek. A vendégeket is sikerült nagy nehezen összeszednünk, a meghívókat is kiküldtük, már csak a visszajelzés hiányzik, hogy mégis, hány emberre kell számítanunk. Jól haladtunk az előkészületekkel, de közben márciusban elkezdődött a szokásos hajsza is. Alig volt időnk, hogy otthon legyünk, és az esküvővel foglalkozzunk. Még jó, hogy Kimi felvetette ezt az ötletét, hogy a nagyját tudjuk le hamar. Semmi nem árnyékolta be a készülődést. Mikor megakadt valami, akkor Johanna azonnal felhívott, és telefonon keresztül vitattuk meg a problémát. Közben szépen-lassan teltek a hetek, hónapok. Kiminek a 2008-as év úgy néz ki, nem nagyon fog összejönni, valami nem stimmel. Mikor az autó végre jó lenne, akkor külső tényezők akadályozzák meg abban, hogy jó eredményt érjen el, például Lewis Hamilton vagy egy kipufogócső. De most, ebben a 3 hetes szünetben talán elfelejti ezeket a problémáit, és csak egymással fogunk törődni, vagy legalábbis nagyon remélem.  Minden elő van készítve, a kastély csodálatos, ugyan még nem láttuk teljes egészében, de a tervek, és képek alapján nagyon szép lesz. Mégsem stoppolhatjuk le magunknak az egész hotelt már júniusban, éppen ezért csak holnap reggel alakítják ki a teret véglegesen.

Éppen a lakásban rohangálunk fel-le Kimivel kezünkben a ruháinkkal, neszeszerünkkel és egyéb holmiainkkal, amik holnapra kellhetnek. Mi is megtartjuk azt a hagyományt, hogy az esküvőt megelőző éjjel külön alszunk, és csak akkor találkozunk először, mikor apu odakísér az oltárhoz. Úgy döntöttünk, hogy holnap már nem jövünk haza, így a buliról rögtön a kastélyba megyünk. Kimi gondolom, a haverjaival tölti ezt az estét, valahol még utoljára jól kitombolják magukat, én pedig a csajokkal. Ott lesz Noori, az újságtól pár barátnő, a koszorúslányok, és mi is csapunk egy csajos estét.

Nagyjából egyszerre lettünk kész Kimivel a csomagolással. Még adtam a 2 itthon maradtnak enni, és mentünk is. Mivel külön helyre mentünk, a kocsinál tudtunk elbúcsúzni.

- Vigyázz magadra. - ölelt meg Kimi.

- Ezt inkább én mondhatnám. - kacagtam fel.

- Nyugi, oda fogok találni holnap, és nem fogom elfelejteni, hogy elveszlek. - súgta a fülembe.

- Juj, nem sokára férj és feleség leszünk. Annyira hihetetlen. Nem félsz, hogy valami rosszul fog elsülni holnap?

- Nem. És te se aggódj. Minden tökéletes lesz, megígérem. Ez lesz életed legszebb napja. Szeretlek.

- Tudom. És én is téged. - adott még egy utolsó, érzéki csókot, majd mind a ketten beültünk az autónkba, és a buli felé tartottunk.

- Halihóó! - léptem be Noori lakásába. Úgy döntöttünk, hogy itt lesz a lánybúcsú. Soha nem szerettem bulizni. Néha jó volt elmenni valahova, de a lánybúcsút mindig is így képzeltem, a barátnőimmel közösen, itthon.

- Na, végre! A menyasszony is megérkezett. - ugrottak ki a nappaliból. Levettem a cipőm, és be is mentem.

- Annyira fura, hogy ez az utolsó estéd menyasszonyként. - gondolkodott el Hanna, a fiatalabbik unokatesóm.

- Nekem mondod? - ültem le a kanapéra, és ölembe tettem egy párnát.

- Nem is izgulsz? - nézett nagy szemekkel Kia, a tesója.

- Asszem még nem jutottam el odáig, hogy megegyen az izgalom. Persze, félek, hogy valami elromlik, nem úgy alakul, ahogy terveztük, de ez még nem az az izgalom, amit érezni kéne. Azt majd szerintem holnap délben fog eljönni. De ha még sokat agyalunk ezen, tuti, hogy bepánikolok. Szóval váltsunk témát. - húztam fel a térdeim, és közben elmosolyodtam.

- És milyen lesz a ruhád? - kíváncsiskodott Susanna, az egyik munkatársam. Hát igen. Csak Noori látta a ruhám, úgyhogy rajta kívül mindenkinek meglepetés lesz.

- Annyit elmondhatunk, hogy álomszép lesz benne, - húzta ki magát Noori. - mert én választottam. - majd elnevettük magunkat. Van itt önbizalom bőven.

Iszonyat jól éreztük magunkat az este. Sokat nevettünk, táncoltunk… gondolom, a felettünk lakók örömére. Hajlani háromkor érezték úgy a többiek, hogy ha nem akarnak holnap bekómálni, akkor ideje lenne menniük. Én Noorinál aludtam. Másnap reggel egész kipihentem ébredtem, pedig nem aludtam sokat, fél kilenckor dobott ki az ágy, de ekkor Noori már ébren volt. Összeszedtük egy picit magunkat és a szükséges cuccainkat, majd bepattantunk Noori kocsijába, és Hämeenlinna felé vettük az irányt. Negyed 11-re értünk oda. Hotel lévén, kaptunk egy szobát, ahol volt bőven időnk 3 óráig elkészülni. De jelenleg úgy érzem, hogy 12 óra se lenne elég ahhoz, hogy tökéletesen nézzek ki. Berámoltunk a szobába, ott volt minden, ami kell, már csak a fodrász és a sminkes hiányzik. Amíg vártuk őket, úgy gondoltam, egy gyors fürdés nem ártana, hiába zuhanyoztam reggel. Hajat is volt időm mosni, de nem szárítottam meg, i tudja, milyen hajat akarnak nekem csinálni. Egy szál fürdőköpenyben libbentem ki a szobába, ami már zsúfoltságig tele volt. Itt készülődött mindenki, aki főbb személynek számított, persze csak női vonalon. A fiúk gondolom, másik szobát kaptak. A fodrász és a sminkes, hála, már itt voltak, így nem volt más hátra, minthogy kezelésbe vegyenek. Először a hajamat csinálték meg Nem szeretem volna nagyon bonyolult frizurát, így nem kontyot csináltak, hanem az alapból hullámos hajamat tették egy picit rendezettebb formába, és csak 1-2 csattal hátratűzték. A sminkem sem volt nagyon erős, a szokásos alapozás után a szemhéjamra került egy kis festék, ami inkább csillogott, mint színezett, és a szemem környékét húzták ki fekete kontúrral, és a számra került egy halvány rózsaszínes szájfény. Szóval nem tartott sokáig. Egyedül Noorának engedtem meg, hogy francia körmöt fessen, mert nem nagyon szeretem, ha a körmeimhez valaki hozzáér. Nem tudom, ez talán valami fóbia, de rühellem, annyi szent. És már csak egy pici mozzanat volt hátra, a ruha és a fátyol felvétele. Mikor azzal is megvoltam, első utam a tükörhöz vezetett.

- Kicsim. - állt meg mögöttem anyu. - Gyönyörű vagy. - mondta egy picit meghatódottan.

- Jaj, anyu. - fordultam meg, és megöleltem. - Nagyon szeretlek, ugye tudod?

- Igen. És nagyon büszkék vagyunk rád. Kiminél jobbat nem is kívánhatnánk neked.

- Nagyon szeretem őt. - mondtam inkább magamnak, mint anyunak. - Tessék! - kiabáltam ki, mert valaki közben kopogott.

- Laura, lassan… Istenem. - akadt meg a mondandójában Johanna. - Csodaszép vagy.

- Köszönöm. - pirultam el. Remélem, hogy Kiminek is legalább ennyire fog tetszeni.

- Lassan menni kéne. - mondta el azt, amiért tulajdonképpen bejött.

- Igen. Kész vagyok. - vetettem még egy utolsó pillantást a tükörképemre, és kiléptem. 

- Csillagom. - várt kint apu a folyosón. Már csak mi voltunk hárman a kastélyban, a többiek már a kertben helyezkedtek el, és anyu is csatlakozott hozzájuk, így elindultunk apával a lépcsőn a hátsó kijárat felé. Bent még Kiával és Hannával még összemosolyogtunk egyet, megkaptam a csupa fehér virágokból álló csokrot, majd egy nagy levegő után, mikor felcsendült az induló, apába karolva kiléptem a napsütötte udvarra. Azt hiszem, most fogott el az az izgalom, amire gyerekkora óta vágyik egy lány. Amíg azt a pár lépést megteszed az oltárig, ahol a férjed, a pap és a tanúk várnak, egy örökkévalóságnak tűnik. Itt tudatosul bennem, hogy egy új élet kezdődik számomra, de nem egyedül. Most köszönt rám talán életem legszebb és legboldogabb időszaka. Mindenki bennem gyönyörködik, amíg a sorok között végigsétálunk. Itt van mindenki, aki vagy Kiminek vagy nekem fontosak. Azért Kimin is látszik, hogy ideges, talán most először, de szemében látni a büszkeséget és a szerelmet is, és ez a legfontosabb.

- Legyél nagyon boldog. - súgta apu a fülembe, mikor „megérkeztünk”.

- Már az vagyok. - öleltem meg.

- Szeretlek. - adott egy puszit, majd elengedett, és „átadott Kiminek”. - Vigyázz rá!

- Azt fogom tenni. - majd megfogta a kezem, és összemosolyogtunk. Átadtam a csokrot a Hannának, majd a pap felé fordultunk.

- Kedves barátaim. Azért gyűltünk ma össze, hogy tanúi legyünk Laura és Kimi esküjének, amivel egymás iránt érzett szerelmüket erősítik meg, és egy örök életre elkötelezik magukat egymásnak. Pecséljétek e 2 gyűrűvel eskütöket. Laura Kultanen, akarod-e Kimi Räikkönent férjedül? Mellette leszel-e jóban, rosszban, amíg a halál el nem választ?

- Igen. - majd felhúztam a gyűrűt.

- Kimi Räikkönen, akarod-e feleségedül Laura Kultanen, és mellette leszel-e jóban, rosszban, amíg a halál el nem választ?

- Igen. - és közben rám adta a karikagyűrűt.

- Ezennel házastársakká nyilvánítalak titeket. Megcsókolhatjátok egymást. - azzal Kimi átölelte a derekam, magához húzott, és egy nagyon gyengéd, érzéki csókot lehelt a számra. Valahogy úgy érzem, ennél édesebb csókot még nem váltottunk, vagy csak a körülmények teszik.

- Gyönyörű vagy. - suttogta a fülembe, de még mindig ölelt.

Majd jöttek a szokásos események. A csokrot Noori kapta el, hmm… még, hogy nincs semmi komoly Jarkkoval. A vacsorát a nagyteremben fogyasztottuk el, ahol annyi kaja volt, hogy egy teljes hadseregnek elég lenne, és olyan finom volt, hogy csak, na. Majd táncolni is kellett, amiben sem én sem Kimi nem vagyunk otthon, szóval jól nézhettünk ki. Közben egész sikerült feloldódnom, már nem izgultam annyira, mint délben, mostmár élveztem a saját lakodalmamat. Megismerhettem Kimi eddig nem látott rokonait, távolabbi ismerőseit, és nem is kellett csalódnom. És szépen lassan teltek az órák, és már majdnem éjfélre járt. Éppen a tortából vágtam volna még egy szeletet magamnak, mikor valaki hirtelen átölelt hátulról.

- Gyere velem! - ragadta meg a kezem, és máris kisurrantunk az étteremből, és a lépcső felé húzott.

- Kimi, nem mehetünk el csak úgy. - próbáltam csöndben nevetni rajta. - Mégiscsak minket ünnepelünk. Vissza kéne mennünk, hallod?

- Senkinek nem fog feltűnni, hogy nem vagyunk ott. - ja, persze. Elvégre csak a menyasszony és a vőlegény tűnik el. És akkor még örülhetünk, ha senki nem látta az elrablásom.

- Én ezt nem tudom megmászni. - néztem fájdalmas arccal a lépcsőre. Csak most tűnt fel, mennyire fáj a lábam ebben a magassarkúban.

- Se baj. - és máris ölbe kapott, és így rótta a fokokat.

- Hova viszel? - kapaszkodtam a nyakába.

- Majd meglátott.

És valóban, „csak” a legfelső emeletig mászott fel velem, majd ott elbattyogott a folyosó legvégére. Beletelt 2 percbe, mire a könyökével sikerült kinyitnia az ajtót, de mikor összejött… Nem hittem a szememnek. Valami csodálatos látvány tárult elém. Baldachinos ágy állt a szoba közepén, ami tele volt szórva szirmokkal, de ez az egész szobára érvényes volt. Mindenhol apró mécsesek, gyertyák, illatosítók adták meg a hangulatot és a félhomályt. Szerintem a nászutas lakosztályba sikerült kikötnünk, mivel a szoba sarkában egy hatalmas 2 személyes fürdőkádba folyt a meleg víz, és persze mondanom sem kell, hatalmas habok úszkáltak a víz tetején, és ezekre is rózsaszirmokat szórtak. Kimi becsukta lábával az ajtót, majd lerakott. Csoda, hogy a keze megvan még.

- Szeretném, hogy ez az este egy örök életre megmaradjon benned. Had szeresselek ma már végre a férjedül. - fésülte oldalra a hajam, és pici puszikat kaptam a nyakamra, tarkómra, vállamra, mialatt a keze a hasamat simogatta, de egyre hátrébb kalandozott már a keze, és a ruhám cipzárját kereste.

- Ez az egész a te műved? Te találtad ki, és rendezted meg? - kérdeztem elgyengülve.

- Nagyjából. Az én fejemből pattant ki, igen.

- Nem is tudtam, hogy ennyire szereted a romantikát.

- Érted bármit.

Megfordultam az ölelésében, és én is elkezdtem lehámozni róla a ruhadarabokat, de ő még mindig a cipzárommal volt elfoglalva, de már nem sokáig. Másodpercekkel később kiléptem a ruhámból, és egy szál fehérneműben hagytam, hogy ott simogasson, ahol ért, a hátamat, combomat, csípőmet. Már én sem tétlenkedtem. Nagy nehezen lefejtettem róla a zakóját, kigomboltam a felsőtét, és már az övével bajlódtam, így nem sokkal később mind a ketten a forró habok között adtuk át magunkat a másiknak. Minden egyes pillanatot ki akartunk használni, minden egyes csókot, elsuttogott szót. Nem siettünk sehova, mégis csak ez az első éjjelünk házaspárként. Valamikor hajnalban aludtunk csak el. Másnap a besütő nap fényére keltem, még nem nyitottam ki a szemem, csak feküdtem az ágyban, és akaratlanul is elmosolyodtam, ahogy felrémlett bennem a tegnapi nap.

- Min bazsalyogsz? - tette fel halkan a kérdést a férjem. Áh, még mindig nem hiszem el.

- Nem tudom. - válaszoltam még mindig csukott szemmel. - Csak úgy. Boldog vagyok. - bújtam közelebb hozzá, és a fejemet a mellkasára raktam, ő meg a karomat cirógatta.

- Én is. Köszönöm, hogy itt vagy nekem. - adott egy puszit a fejem búbjára. - És akkor lassan belevágunk a babás projectbe is?

- Igen, de ugye azt tudod, hogy nagyon macerás egy örökbefogadás? - néztem rá aggódó szemekkel.

- Sejtem, de nem baj. Megbirkózunk vele.

- De akár fél évig is elhúzódhat.

- Na, az még mindig kevesebb, mint a 9 hónapnyi terhesség.

- Hülye. - csak nevetni tudtam.

- Nyugi, tudok várni. És bármennyit megér, hogy szülők lehessünk.

 

 

 

 

 

Most azért gyűltünk egybe, hogy most és mindörökre
Tűzzük immár össze e két ifjú szívét!
A megváltó nevében, megszentelt kötelékben,
Jóban és rosszban, áldja meg őket az ég!


Kérlek hát, fogadj el, had legyek társad
Szent házasságban! Örömben, s bánatban.

Mostantól had legyek, hű feleséged!
Jóban és rosszban melletted!

Együtt a sírig, örökké Veled!
Ez a vágy, mely lelkünkben most lánggal ég
Ez a tűz már sosem hamvad el!
Ez az érzés mindörökre megmarad!
Mint egy dal, amit nem felejtünk el!

Hát fogadd el e gyűrűvel, igaz szerelmem

Légy hát a férjem!

S te asszonyom, örökre már!

Mostantól Te és Én, egy test, egy lélek
Tanúnk az oltár és az ég, hogy szívem most már örökké tiéd!
Tanúnk az oltár és az ég, hogy szívem most már örökké tiéd!

 

 

 

Lakás:

Hálószoba: http://www.sokoshotels.fi/uploads/pics/Ilves_Presidentin_suite_makuuhuone_02.jpg

 

Babaszoba: http://www.asztalmania.hu/img/lakberendezes/babaszoba9.jpg

 

Nappali: http://www.candeoeffect.com/pic/olohuone_valaistus_s.jpg

 

Konyha: http://www.sundsberg.fi/asunnot/kartanonraitti/sisustuskuvat/fi_FI/sisustuskuvat/_files/77921731493233683/default_FS/Keitti%C3%B6%20ruokailutilaan%20p%C3%A4in.jpg

 

Fürdőszoba: http://www.noluaoy.fi/files/noluaoy.kotisivukone.com/kuvat/kylpyhuone.jpg

 

 

Esküvő:

Kastély: http://www.hame.fi/content/HCB/kongressipaikat/vanajanlinna/linnanpihailma2.jpg

 

Nagyterem: http://www.vanajanlinna.fi/pics/slideshow/juhlasali/kuva_005.jpg

 

Szoba: http://www.fcb.fi/UserFiles/fcb/members_images/Vanajanlinna_kuva_2bcb34880e39f7d2c48b1deec431ae2a2.jpg

 

Torta: http://csaladinet.hu/gallery/mindenkinek/Eskuvoi_torta.jpg

 

Ruha: http://www.weddings.hu/blog/ana18/upload/moson3.jpg

 

Haj: http://forum.sanomabp.hu/forumkep/17/166678/412/12347631/1.jpg

 

(mindkét nő ismeretlen, csak az „alkatrészeik” miatt választottam őket, nem Laurát ábrázolják)

 

Frissítések:

2010. december 17.

Az én „halálosztóm” – by: Tatjana ; 15-16. rész

Száguldj csajszi 2 – by: Alofun ; 40-46. rész

Fekete-rózsaszín – by: Hooligirl ; 21-27. rész

Rajz FirstFancyFlame-től

 

2010. december 24.

Tényleg, ki vagy, Doki? - Avagy mi történik, amikor az univerzum meghülyül – by: FirstFancyFlame

Tatjana, FirstFancyFlame és Kimikefan mézeskalácsházikói ("Rajzok"-nál)

Minden másodperc sorsdöntő :)
 
Ebben a pillanatban...
kedves Fanfic-Fan olvas az oldalon :)
 
Extrák
 
Látogatók (2008. 09.):
Indulás: 2008-05-06
 
Linkek

 

Bimbicsi és az alternatív realitások

Nessie Twilight Fanfiction

Twilight Spirits

Alofun - Mindenki kedvenc F1-es pilótái

Take care of your soul

..::*Csillogó Cirkusz*::..

Alofun

Noncsi...

Forma1 Fanfic

Hantres' blog

INGLOURIOUS BASTERDS

Ikerkristály

 
Pontverseny állása
Az 2010-es egyéni pontverseny végeredménye:
1. Vettel - 256 pont
2. Alonso - 252 pont
3. Webber - 242 pont
4. Hamilton - 240 pont
5. Button - 214 pont
6. Massa - 144 pont
7. Rosberg - 142 pont
8. Kubica - 136 pont
9. M. Schumacher - 72 pont
10. Barrichello - 47 pont
11. Sutil - 47 pont
12. Kobayashi - 32 pont
13. Petrov - 27 pont
14. Hülkenberg - 22 pont
15. Liuzzi - 21 pont
16. Buemi - 8 pont
17. de la Rosa - 6 pont
18. Heidfeld - 6 pont
19. Alguersuari - 5 pont

A 2010-es konstruktőri pontverseny végeredménye:
1. Red Bull - 498 pont
2. McLaren - 454 pont
3. Ferrari - 396 pont
4. Mercedes GP - 214 pont
5. Renault - 163 pont
6. Williams - 69 pont
7. Force India - 68 pont
8. Sauber - 44 pont
9. Toro Rosso - 13 pont
 
Google PageRank
Google Pagerank mérés, keresooptimalizálás
 

Rosta Iván diplomás asztrológus vagyok! Szívesen elkészítem a horoszkópodat, fordúlj hozzám bizalommal. Várom a hívásod!    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, lakások, egyéb épületek szigetelését kedvezõ áron! Hívjon! 0630/583-3168    *****    Ha te is könyvkiadásban gondolkodsz, ajánlom figyelmedbe az postomat, amiben minden összegyûjtött információt megírtam.    *****    Nyereményjáték! Nyerd meg az éjszakai arckrémet! További információkért és játék szabályért kattints! Nyereményjáték!    *****    A legfrissebb hírek Super Mario világából, plusz információk, tippek-trükkök, végigjátszások!    *****    Ha hagyod, hogy magával ragadjon a Mario Golf miliõje, akkor egy egyedi és életre szóló játékélménnyel leszel gazdagabb!    *****    A horoszkóp a lélek tükre, nagyon fontos idõnként megtudni, mit rejteget. Keress meg és nézzünk bele együtt. Várlak!    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, lakások, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését!    *****    rose-harbor.hungarianforum.com - rose-harbor.hungarianforum.com - rose-harbor.hungarianforum.com    *****    Vérfarkasok, boszorkányok, alakváltók, démonok, bukott angyalok és emberek. A világ oly' színes, de vajon békés is?    *****    Az emberek vakok, kiváltképp akkor, ha olyasmivel találkoznak, amit kényelmesebb nem észrevenni... - HUNGARIANFORUM    *****    Valahol Delaware államban létezik egy város, ahol a természetfeletti lények otthonra lelhetnek... Közéjük tartozol?    *****    Minden mágia megköveteli a maga árát... Ez az ár pedig néha túlságosan is nagy, hogy megfizessük - FRPG    *****    Why do all the monsters come out at night? - FRPG - Why do all the monsters come out at night? - FRPG - Aktív közösség    *****    Az oldal egy évvel ezelõtt költözött új otthonába, azóta pedig az élet csak pörög és pörög! - AKTÍV FÓRUMOS SZEREPJÁTÉK    *****    Vajon milyen lehet egy rejtélyekkel teli kisváros polgármesterének lenni? És mi történik, ha a bizalmasod árul el?    *****    A szörnyek miért csak éjjel bújnak elõ? Az ártatlan külsõ mögött is lapulhat valami rémes? - fórumos szerepjáték    *****    Ünnepeld a magyar költészet napját a Mesetárban! Boldog születésnapot, magyar vers!    *****    Amikor nem tudod mit tegyél és tanácstalan vagy akkor segít az asztrológia. Fordúlj hozzám, segítek. Csak kattints!    *****    Részletes személyiség és sors analízis + 3 éves elõrejelzés, majd idõkorlát nélkül felteheted a kérdéseidet. Nézz be!!!!