Feladó: <kimi.räikkönen@ferrari.it>

Címzett: <toni.vilander@hotmail.com>

Tárgy: Igen, direkt csinálom...

Tehát akkor a reakciók:

Kezdem magammal: Axel?!?!? (Abbyre néztem)

Abby: Axel? (Marietől kérdezte)

Marie: Axel! (Axelre vigyorgott)

Seb: Axel... (a fejét fogta, és jóformán az asztalba ütögette)

Anabelle: Axel! (csodálkozva rámeredt)

Norbert: Axel! (alig érthetően motyogta, de ki lehetett venni, mivel mindenki az ő nevét mondta)

Katie: Te ki vagy?

Axel: Sziasztok! (láthatóan zavarban volt) Bocs a késésért, csak kis dugó alakult ki. Egy tehén elszabadult. Komolyan. Egy tehén.

Katie: Húú! Anya, anya, elmegyünk megnézni?

A.: Nem Katie, maradj csöndben!

Abby: Mit keresel itt?

Axel: Hát már nem is örülsz nekem? (volt képe tettetni a szomorúságát!)

Én: Nem.

Abby: Anya?

Marie: Sebastian javasolta, hogy hívjam meg.

Seb: De hát én csak vicceltem! (kezébe temette a fejét, majd bocsánatkérőn ránk pillantott)

Marie: Hát ki tudja már mi az, amit komolyan mondasz!

Axel: Ő... elmenjek? (Nem értem, hogy lehetett olyan vidám! Tönkretette az estét (nem, mintha már nem lett volna amúgy is kínszenvedés, de akkor is!), és a volt menyasszonya eljegyzési partiján kajál! Nekem ez túl morbid...)

Marie: Ha már itt vagy, maradj egy kicsit. Hogy megy sorod? Rég láttalak...

És képesek voltak ott marasztalni! Ráadásul hova ült? Na hova??? Abby mellé! Kitúrt egy öreg bácsit! Katie meg folyton csak nevetett a történetein! És Abby is! A vacsora után meg elvonultak. Komolyan mondom, Axel kézen fogta, és kihúzta a konyhába! Én meg vártam, vártam és csak vártam, de nem jöttek ki. Már nem tudtam elképzelni, hogy mi a francot csinálnak. A. és Seb is odajött hozzám, hogy megvagyok-e. Felmérték a terepet, hogy mennyire idegesít a dolog. Nos, legyen annyi elég, hogy nem maradt egyik sem 1 percnél tovább a közelemben. És senki sem. Kivéve a polgármester fiát. Mint kiderült nagy rajongóm. De ő is 2 perc után feladta. Amikor megláttam Abbyt, legszívesebben elráncigáltam volna onnan. Nevetve lépett ki a konyhából! És tudod mit csinált? Megigazította Axel nyakkendőjét! Amivel alapból nem lenne gond, csak hát... túl közel voltak egymáshoz! Jó, mondhatod, hogy féltékeny vagyok, de akkor is!

Egész este mogorva voltam. Még a kocsiban is. Otthon viszont kirobbant a veszekedés. Abby szerint nincs okom féltékenykedni, és igazán megérthetném, hogy elvolt vele, ugyanis már lassan 6 éve nem látta, és volt mit megbeszélniük. Mire rávágtam, hogy gondolom mi volt a konyhában. Erre ő azt mondta, hogy menjek a francba, ha azt gondolom, hogy képesek és egymásnak esnek a saját eljegyzési partiján. Aztán közöltem vele, hogy nem ez lenne az első alkalom. Erre ő hozzám vágott egy párnát, és kijelentette, hogy én vagyok a legbunkóbb lény a világon, és amúgy is akkor én másztam rá, és, hogy felejtsem el, hogy a hálóban fogok aludni. Én pedig azt mondtam, hogy márpedig a hálóban fogok aludni ma este is. Mire ő flegmán válaszolta, hogy akkor majd ő alszik a kanapén, mert nem tud egy olyan féltékeny idióta mellett aludni, aki nem nőtt fel a feladathoz, hogy megbirkózzon az ex-barát jelenlétével. Erre én kijavítottam, hogy Axel nem ex-barát, hanem ex-vőlegény. És okom van arra, hogy gyanakodjak. Erre ő még egy párnát vágott hozzám, amiért azt feltételezem róla, hogy megcsal, és nem bízok benne. Itt lett vége a beszélgetésnek. Fogta az ágyneműjét és levágtatott a nappaliba. Én meg nem bírok elaludni, és megírom neked ezt a levelet.

Nos, így zajlott a péntek estém...

Kimi

Ui.: Majd Sebnél rákérdezek, hogy kérdezzen rá Anabelle-nél erre a konyhában történt közjátékra. Megesz a fene, hogy vajon mi történhetett!

U-Ui.: Remélem Abby megbékél már holnapra... Anyáék nem örülnének neki, ha ott is csinálnánk a fesztivált. Különösen, hogy van valami azzal a szomszéddal, aki szerint baromság, hogy mennyasszonyom van, nem hiszi el, mert én egy semmirekellő vagyok...

________________________________________

Feladó: <abigail.vettel@hotmail.com>

Címzett: <anabelle.klum@thepanoramajournal.ch>

Tárgy: Kimi egy féltékeny idióta!

Elegem van Kimből! Hol alszom most? Na hol? Nem, nem a hálószobában, hanem lent a nappaliban, a kanapén! Bizony ám! Egy kanapéra száműzött! Illetve én magamat, de miatta! Tisztára bekattant, hogy biztos megcsaltam a konyhában Axellel! A konyhában!!! Axellel??? Ennek elmentek otthonról! Ráadásul közölte, hogy nem ez lenne az első alkalom, hogy az eljegyzési partimon kavarnék. Volt mersze felhánytorgatni!!!

Ráadásul itt van még ez a holnapi nap is... Irány Finnország, jeee:/ Nincs kedvem az egészhez. Ráadásul Kimi anyja éppen, hogy csak elvisel, Kimi apja meg egyenesen gyűlöl. Nem értem miért. Szerintem a legelső alkalom miatt ítélnek el. De hát miért csak akkor mondták, hogy rénszarvashús, amikor már a falat a számban volt?! Naná, hogy kiköptem! Arról meg már igazán nem tehetek, hogy az arcába ment... Már alig várom...

Abby

Ui.: Beszélj Seb-el! Nem állapot ez a nem-beszéljük-meg-a-dolgokat!!!

U-Ui.: Katie azért nagy volt az este! Hihi! Axel mentett meg titeket, szóval legyél hálás!

________________________________________

Feladó: <anabelle.klum@thepanoramajournal.ch>

Címzett: <abigail.vettel@hotmail.com>

Tárgy: Re: Kimi egy féltékeny idióta!

1: Kiminek van oka féltékenykedni...

2: Mi történt a konyhában???

3: Nem fogok Seb-el beszélni! Ha akar valamit, majd ő lép!

4: Nem volt "nagy" Katie az este! Egyesek (Seb és én) nem élvezték annyira a műsorát, mint mások (Te és Kimi)...

A.

Ui.:Mesélj el mindent részletesen Finnországról! Nem magáról az országról, hanem érted...