Egy kisfiú szállt ki a gokartjából és elkezdte a kijelzőt nézni. Most kivételesen nem sikerült túlszárnyalni a pálya rekordot, amit múlthét kedden állított. Viszont rendesen lehagyta bátyát.

- Szép volt öcsi!- ment oda hozzá Rami.

- Köszi bratyesz, de nincs igazad!- nézett bátyára Kimi.

- Miért? Úgy levertél mint a pinty- mosolygott még mindig Rami.

- Lehet, de ez nem lesz elég, hogy bekerüljek a Forma-1be- hajtotta le szomorúan a fejét a fiatalabb szőke kisfiú.

- Hát én ebben nem vagyok olyan biztos öcsi- ment el mosolyogva a bátya a büfé felé.

Hirtelen valaki befogta Kimi szemét hátulról.

- Ki vagyok?- csipogja egy vele egyidős kislány kellemes hangon.

- Szia Rika- mosolyodik el az ifjú gokárt pilóta.

- Sssssszia Kimi! Hogy ment az edzés?- kérdezősködik a Rika.

- Nem olyan rosszul- mondja félszegen a kisfiú és belenéz abba a tengerkék szempárba. Rika volt a legjobb barátja. A kislány fiatal kora ellenére nagyon komolyan értett néhány dologhoz. A szülei aggódtak is rendesen, hogy a kislány túl korán felnőtt lesz, de megnyugodtak, amikor észrevették, hogy a kislány komolysága csak az autókig tart. Ahogy a kezébe nyomtak, egy egy a korához illő játékot vagy valamit a kicsi Rika olyan lett mint bármely más kislány. Rika eredeti nevét Kimi nem tudta, mert a kicsi lány kijelentette, hogy nem kell a fiúnak mindenről tudnia. Így Kimi nem is törődött vele.

Kimi szomorúan bandukolt a pedockba. Elmerengett a gondolataiban. Nagyon hiányzott neki egy üveg vodka. Mint mindig, amikor szomorú emlékek szállták meg. Rika. Szegény Rika!

Kimi lassan ment a temető felé. Szomorú volt. Nagyon szomorú. Most vesztett el legjobb barátját. Szegény lány csak 14 éves volt és pont akkor ragadt el a halál, amikor Kimi épp készült megosztani a nagy hírt.

Egy szombati nap volt. Kimi boldogan járta az utcákat. A 14 éves fiú szinte szárnyalt a boldogságban. Végre részt vehet egy igazi nagy versenyen. Már alig várta, hogy elmondja legjobb barátjának.

Odaért a házhoz és csöngetett. Az ajtót nem Rika, hanem egy kisírt szemű asszony nyitotta ki, és amikor meglátta Kimit még jobban elkezdett sírni és csak nagy nehezen tudta beinvitálni a fiatal finnt. Leültette a fotelbe és elmesélte, hogy mi történt Rikával.

Szegény kislány épp Kimiéktől jött el. Péntek volt, és mint minden pénteken átment Kimiékhez, hogy megbeszéljék újra, hogy mi a tervük a jövőre. A lány úgy döntött, hogy nem érdekli annyira a versenyzés, de szívesen lenne versenymérnök. Kimi persze kapott az alkalmon, hogy a lány csak és kizárólag, az Ő versenymérnöke lehet. Mintha több év távolságból jött volna ez az emlék.

Azon a pénteken a kislány elütötték és szörnyet halt a helyszínen. Miközben Kimi hallgatta a gyászoló édesanyát ő is elejtett néhány könnycseppet elhunyt barátjáért, majd elment.

A temetőben rengetegen voltak. Egy gyerek halálla mindig nagy tragédia. Nem csak a gyászoló család számára. Kimi családja is ott volt a temetésen.

A szertartás után mindenki részvétett nyilvánított a családnak. Majd lassan elkezdek szálingózni hazafelé. Csak Kimi maradt ott és nézte barátja sírját. Ott határozta el először, hogy sose fog senkit közel engedni magához. Elhatározta, hogy olyan lesz, mint a jég.

Fájdalmas volt a visszaemlékezés Kimi számára. Az ígéretét nem tudta betartani, mert Jenni-t közel engedte magához. Majd el is váltak. A váláson másodszorra ígérte meg magának, hogy senkit sem enged közel megához. Kíváncsi, hogy be tudja- e tartani. Nem valószínű.

Elérte a Ferrari boxát, ahová az interjúkat rendelték. A jelöltek sorban álltak ott és a nőtlen vagy éppenséggel a barátnőtlen pilóták is ott lézengtek, hátha van ott olyan lány, akik kaphatók egy kis kalandra. Kimi egy lányt sem nézett meg. Minek? Amióta feleségétől elvált, a pletykákkal ellentétben nagyon is békésen, azóta nem tud rá nézni, a pletykákkal ellentétben, egy nőre sem. Élete során két lányt vesztett el, aki fontos volt neki. Nem akar egy harmadikat is.

- Azt hittem már el sem jössz- üdvözölte Mark Kimit.

- Felkeltettél- rántotta meg egyszerűen a vállát a pilóta és leült Mark mellé.

- Ezek szerint nem volt jobb dolgod- mondta Mark és belenézett abba a hideg szempárba, amiben most felfedezett egy kicsi szomorúságot is- Mi a baj Kimi?- kérdezte meg, mert nagyon kíváncsi lett.

- Semmi- mondta Kimi és csak meredten nézte az ajtót- Csak egy nagyon régi emlék, ami még most is fáj.

- Értem Kimi- nézte még mindig a pilótát Mark-, de ezt később beszéljük meg, mert mindjárt jön az első jelölt.

- Mark ezen nincs mit megbeszélni- lett egy kicsit mérges a pilóta, mert nem szerette, ha beleavatkoznak a dolgába, még ha az a valaki a mostani legjobb barátja is- Inkább hívd az első masszőr jelöltet.

- Oké, akkor az első... Ezt meg hogy az istenbe kell kimondani?- mérgelődött Mark, mert hiába tudott nagyon jól angolul, a magyar nyelvet sose szerette.

- Add ide- mondta Kimi és megnézte a papírt- Győrfalvi Lilla- mondta és vissza adta a papírt.

- Ha te mondod- mondta Mark majd behívta az első jelentkezőt.

Kimi csak nézte a lányokat, de nem csinált semmit. Nam kérdezett és nem is foglalkozott velük. Egyszerűen csak a teste volt az interjún az agya egy világosbarna hajú félig magyar félig finn származású tizennégy éves lány körül jártak. Rikán.

- Balázs Szofia- olvasta Mark.

- Balázs Zsófia- javította ki egyszerre Kimi és az épp belépő lány. Majd Kimi ránézett a világosbarna hajú tengerkék színű masszőrjelöltre.