4. rész
2009.11.26. 22:20
Zsófi nem érette mit néz rajta a pilóta. Igazából nem is szeretett volna itt lenni, de sajnos ez van! A drága kicsi unokahúga elrángatta ide! Ezt még nagyon megjárja a kis üdvöske.
- Szóval akkor Zsófia- kezdte a pilóta mellett ülő alak- Hol hallott a hirdetésről?
- Az unokahúgomtól- mondta unottan Zsófi.
- Hogy honnan?- Mark nem értette, hogy mi köze egy unokahúgnak egy álláshoz.
- Az unokahúgom Dolmány Georgina. A magyarok csak úgy ismerik, hogy „A mi Hollywoodi üdvöskénk”. Most is valahol itt tárgyal Ecclestonnal valami Forma1es filmről. Az ő ügynöke mondta, hogy hozzon el engem ide. Most itt vagyok-hadarta el Zsó.
- Értem- dörmögte Mark a papírjába.
Kimi nem bírta levenni a szemét Zsófiról. A srác most látta meg, hogy milyen lehetett volna Rika, ha felnő. Hiába halt meg a lány már tizenhat éve mégis fájt a hiánya.
- Kérdezhetek valamit?- szólalt meg hirtelen Zsófi.
- Persze-, mondta Mark még mindig a papírjának.
- A fiatalember- kezdte Zsó- Elnézést, hogy nem tudom a nevét- szabadkozott, amikor rájött, hogy halványlila gőze sincs, hogy hívják a szőke finnt- Honnan tudta, hogy hogyan kell ejteni egy teljesen magyar nevet?
- Hát- mosolygott Kimi, hogy pont Rika hasonmása kérdezi ezt tőle- Volt egy barátom. Vagyis a legjobb barátom, akinek az anyukája magyar származású volt ezért néhány szót és a neveket jól tudom kiejteni. És el tudok kéredzkedni a WC-re is magyarul. Tizennégy év alatt ennyit sikerült megtanítania Erikának- mosolygott tovább az emlékeken Kimi. Szerette ezeket a nyelvórákat. Jobban, mint az angolt. Sajna viszont az F1-hez angol kellett agy azt tanulta meg folyékonyan.
- Értem- mormolta maga elé Zsófi és várt. Elgondolkozott rajta, hogy a férfiak észrevennék-e ha kisurranna az ajtón. Valószínűleg nem. Éppen fel akart állni, amikor Mark felnézett.
- Mikor tudna kezdeni?- kérdezte mosolyogva. Ez egy kicsit meglepte Zsó-t így csak kis fáziskéséssel válaszolt a férfinak.
- Megbeszélem az unokahúgommal, ha nem gond- dadogta.
- Csak nyugodtan- mondta Mark majd kezet nyújtott neki- Remélem, hamar találkozunk.
- Én is- dadogta még utoljára a lány majd elment.
Miután távozott a lány Kimi kérdőn nézett a barátjára. Nem értette, hogy miért vette ilyen hamar fel a lány, úgy hogy még csak nem is beszélgetett vele az állás interjún. Mondjuk egyik lánnyal sem beszélgetett.
- Ez meg mi volt, Mark?- kérdte számon barátját Kimi.
- Tetszik neked ez a lány- közölte a barátja és odament az ablakhoz, ami az íróasztal mögött terült el.
- Ne beszélj hülyeségeket, Arnall!
- Tudod, Räikkönen, lehet, hogy nem vagyok olyan fiatal, mint te és biztos nem éreztem még soha annyira a pia tisztító hatását, mint te, de hülye nem vagyok- fordult Kimi felé- Tetszik neked ez a lány!- mondta a férfi határozottan.
- Mark, ha nem érted meg akkor eltagolom neked azt, hogy nem… tetszik… ez… a… lány! Érted?- kezdett Kimiben felmenni az a bizonyos pumpa.
- Persze Kimi, persze. Hitegesd csak magad ebben.
- Mark, kérlek, most váltam el! És egyáltalán nem hiszek ebben a szerelem első látásban, dologban.
- Szóval beismered, hogy tetszik- vigyorodott el az edző.
- Mark- kezdte újra a Jégember- Te is tudod, hogy a női munkatársaimat, mostanában hamar elüldözöm magam mellől. Főképp azért, mert piálok, mint az állat és…
- Akkor ne piálj!- vágott közbe Mark.
- … és biztos vagyok benne, hogy ez a szegény lány se bírná tovább nálam, mint két verseny.
- Mondod te.
- Fogadjunk?
- Kimi, ne légy nevetséges. Én nem fogadok.
- Akkor fogadd el, amit az előbb mondtam.
- Kimi, inkább hanyagoljuk a témát.
- Nekem nyolc!
(eközben)
- Na, mi volt?- szállt be a kocsiba Gina egy halom forgatókönyv társaságában.
- Elvileg megkaptam, de azt mondtam nekik, hogy előbb meg kell beszélnem veled!
- Miért mondtál ilyen hülyeséget? Független nő vagy! Nem kellek én ahhoz!
- Csak akkor fogom elvállalni az állást, ha te a közelemben fogsz forgatni!- mondta el elhatározását Zsó Ginának.
- Nem vagy normális.
- Mondták már!
Zsó tudta, hogy az unkahúga bármit megtenne, hogy az ő botrányt halmozó unokanővére ne kerüljön több ilyen helyzetbe. Ezt használta ki Zsófia.
|