Nagyot kortyoltam az ásványvízből. Mi legyen, mi legyen?

-          Nos… Hát…

-          Laura. Apa. Sziasztok. – lépett hirtelen az asztalhoz Fernando.

-          Fiam. Ebédszünet van?

-          Kicsit hamarabb, igen. Elektronikai hiba. A srácok most javítják.

-          Aj, szegénykék. – mondtam együtt érzőn. Fer rám pillantott, majd elmosolyodott és leült a mellettem levő székbe és belekortyolt az ásványvizembe. – Hé! Az az enyém.

-          Kincsem. Osztozkodunk, nem? – és megsimította az arcom.

-          Elnézést, mennem kell. Még sok dolgunk van a csapattal. Örülök a beszélgetésnek José. És köszönöm. Fernando. – majd elsiettem. Még ilyet… Kincsem…

(Fernando)

-          Na! Mit válaszolt?

-          Semmit. Épp akkor jöttél.

-          Hogy a molyrágta kabátját neki! Apa!

-          De úgy látom, hogy szeret.

-          Ezt tőle akarom tudni! – túrtam ingerülten a hajamba. – Amúgy, mit köszönt meg?

-          Egy férfi elkapta a Motorhome előtt.

-          Mi? Kicsoda?

-          Ahogy hallottam, valami azt mondta neki, hogy a lánya, vagy ilyesmi.

-          Így már világos. Az igazi apja. Az egy szemét állat. Múltkor is két gorillával…

-          Már mesélted párszor. Hogy megmentetted a leányzót.

-          Jól van, na. e látnod kellett volna azt az ütésem. Mint egy vérprofi. – vigyorogtam. Apa elnevette magát.

-          Ne legyél túl egoista.

-          Nem leszek. Hisz ismersz. – nevettem.

-          Hozhatok még valamit uraim?

-          Nekem narancslevet. Köszi.

(Jaime)

Kiszálltam a kocsiból és a mérnökömhöz léptem. Az adatokat néztük.

-          Na jó. Ezeket ebéd közben mi kielemezzük. Menjél bikuci.

-          Ne hívj így! Tudod, hogy nem szeretem. – löktem oldalba, majd leraktam hátra a polcra a bukóm.

-          Halihó, kisbika. Hogy megy az edzés?

-          Lau! Szia. Jól. Most fogják a MÉRNÖKÖCSKÉK élükön Tom kielemezni. – Tom, a versenymérnököm eljött mellettem, és oldalba boxolt.

-          1-1 bikuci! 1-1.

-          Igenis, mérnököcske!

-          Hülyék vagytok.

-          Jaj, Lau baba.

-          Még egy ilyen, és letöröm a szarvad, érthető, bikuci?

-          Érthető, Lau baba…