Délelőtt, mivel én vagyok a világ legrendesebb embere, a pitwall-on kielemeztem Jaime adatait. Közben persze figyelhettem az eredményt is. Fer egész nagy előnnyel vezet egyelőre. Jó lesz az a Ferrari. Befejeztem a számításokat, mikor Dino, az egyik olasz szerelő jött hozzám.

-          Itt az új versenymérnököd.

-          Oké. Már megyek is. Hol van?

-          A Motorhome-unkban.

-          Oks. Megyek.

Út közben eloldódott a cipőfűzőm. Hamar bekötöttem, majd siettem tovább. Beléptem a homeba.

-          Halihó.

-          Laura. Gyere csak. – mosolygott Franz Tost. – Bemutatom az új versenymérnököd…

-          Szia. Én Noémi Kovács vagyok. De szólíts csak Noncsinak.

-          Hello. Laura Wéber. Magyar vagy?

-          Igen. Ahogy te is.

-          Ez szuper. Menjünk. Vegyünk valamit a büfében és dumáljunk.

-          Ez remek ötlet.

A büfé felé menet egész jól elbeszélgettünk. Rendes csajszinak tűnik. Épp az új szabályokról beszéltünk, meg a lehetséges taktikákról, mikor Fer és Kimi ültek le az asztalunkhoz.

-          Sziasztok, csajok.

-          Hali. Fer, Kimi ő itt Noémi Kovács. Az új versenymérnököm.

-          Örvendünk. Fernando Alonso.

-          Kimi Räikkönen.

-          Sziasztok, fiúk.

-          Lányok. Mondjátok már meg Fernek, hogy NEM a Real Madrid a legjobb csapat! A beszűkölt látásköre miatt már egy ideje ezen veszekszünk.

-          Dehogy a Real! Manchester United! – vágtam rá. Fer mérges pillantást vetett rám.

-          Nem is! Mert a Barcelona! – mondta Noncsi.

-          Te is nekik szurkolsz? – kérdezte Kimi.

-          Már évek óta.

-          Végre valaki, aki normális!

-          Mert én nem vagyok az? – fújtattam. Elkezdtek nevetni rajtam. Mi ilyen vicces? Hátranéztem és megláttam, hogy Jaime áll ott és szamárfüleket mutat.

-          Hú! Jaime! Ezt még megkeserülöd! – pattantam fel, és egy vizes palackkal kezdtem üldözni. Fer mögé bújt, én pedig mindkettőjüket leöntöttem.

-          Édesem! Ezt hogy gondoltad? – pattant fel Fer és kezdett el üldözni egy vizes palackkal.

-          Ááá! Én nem direkt, én csak… - pillantottam hátra, és hirtelen beleütköztem Robert-be. Mindketten elvágódtunk, de ő volt alul. Fer kedélyesen megállt mellettünk, és mint egy szökőkút, szép lassan elkezdte a vizet a buksimra önteni. Mikor befejezte vigyorogva nézett le ránk.

-          Ezt még megbánod! – durciztam.

-          Mikor? – nevetett fel. És ekkor egy nagy adag víz lepte el a nyakát.

-          Például most megfelel? – a két Barcelona-s kérdezte egyszerre. Fer nyitott szájjal állt ott. Meg sem mozdult. Mindenki némán figyelte a spanyol reakcióját.

-          Ez… nem… ér…

Egyszerre tört ki mindenkiből a nevetés. Persze a rajongók furcsán méregettek minket. Sokkos lehet látni, hogy a kedvenc pilóták itt Február végén épp húsvéti locsolást játszanak… Hát igen. Ez a kemény és rideg valóság. A Formula 1 fényes csillagai egytől egyig egy oviból szabadult bolond népesség. De, meglehetősen szerethető bolond népesség.