Másnap korán hazaindultam. Repülővel Péren leszálltunk, majd hamar Győrbe értünk. Mivel nagyon közel az F1 kezdete ezért különleges étrendet kaptam. Dávid, a személyi edzőm megalkotta az edzésprogramot. Nyakizom van nagyon tervbe véve. Minden reggelt futással kezdek. Általában elmegyek a Barátság Sportparkba. Ott van egy kis konditerem is. Ez mellett esténként Dáviddal elmegyünk tekerni. Március 3.-án fáradtan értem haza. A család épp a Barátok közt-öt nézte a TV-ben. Megálltam a nappali ajtajában.

-          Na, mi lett András és Julival? Klaudia nagyot nézett? – vigyorogtam fáradtan.

-          Vanda kiakadt. Klaudiával elmentek.

-          Elmegyek fürdeni. Gondoltam szólok, hogy lefoglalom most egy időre.

-          Menj csak nyugodtan.

Beléptem a fürdőbe. Amikor elnyúltam végre a forró vízben becsuktam a szemem és semmire nem gondoltam. Vagyis megpróbáltam semmire nem gondolni. Elég soká áztattam magam, majd kiszálltam és a hajam befontam. Felvettem a köntösöm, majd elindultam a szobámba.

-          Laura. – hallottam a nevem a nappaliból.

-          Igen?

-          Vendéged van. A szobádban.

-          De csodás. Épp pihenni akartam… - léptem be a szobámba. Fer feküdt az ágyban. Pontosabban az ágyamban!

-          Szia.

-          Szia. Mit keresel itt? – kérdeztem semleges hangon. Nem néztem rá.

-          Beszélni szeretnék veled. Sajnálok mindent. Hülye voltam. – lépett elém.

-          Jó hogy észreveszed.

-          Ne legyél ilyen. Szeretlek. És te is engem. Bocsáss meg.

-          Miért vagy ennyire bonyolult, de édes egyben? Hm?

-          Ez jó kérdés.

-          Nem bírok sokáig mérges lenni rád.

-          Hiányoztál. – csókolt meg. Bezártam közben az ajtót.

-          Te is nekem.

-          Van mit bepótolnunk, azt hiszem. – fektetett az ágyra…

Másnap kora reggel a mobilom ébresztője keltett minket. Fer csak fél szemmel nézett körbe és fintorgott egyet.

-          Bocs. Nem számítottam, hogy jössz, este pedig már elfelejtettem kikapcsolni.

-          Semmi probléma. Elvégre csak fél 6 van. FÉL 6?

-          Kocogás, konditerem…

-          Ma lehetne kivétel?

-          Sietek vissza. Vagy gyere te is. – tettem a buksim a mellkasára. Hallgattam a lélegzetét és szívdobbanásait. Olyan nyugtató.

-          Rendben. Kelj ki te előbb az ágyból. Én még lustálkodok.

-          ÉS még régebben azt mondtad nem vagy lusta! – vágtam hozzá egy párnát. Magához rántott.

-          Mert nem is vagyok az. Csak most.

-          A csak mostok is beleszámítanak. Kelj fel.

-          Már kelek, már kelek…