(Fernando)

Meghökkenve néztem rá. Nagyot nyeltem.

- Menjek ki? De… miért?

- Fáradt vagyok. Aludni akarok. – fordult a másik oldalára.

- Nem zavarlak. Csak vigyázok rád.

- Inkább anyukádra vigyázz.

- Ő már jól van. Már ma hazamehet. És apa ott van.

- Fernando. Kérlek. Menj ki.

- Rendben. Kimegyek. – fölé hajoltam és megcsókoltam. Kimentem, majd leültem kint egy székbe. Miért ez a rossz előérzet? Mit akart itt az apja?

*2 nap múlva*

Megálltunk a korház parkolójába. Anyára pillantottam.

- Akkor tényleg beszélsz vele? Kedves leszel? Nem veszekedsz? Nem emlegeted ezt a…

- Kisfiam. Ki akarok vele békülni. Ne aggódj.

- Oké. Nem aggódok.

Bementünk a korházba, majd anya bement Laurához. Leültünk apával a székekbe. Pár pillanat múlva anya jött ki. Kérdőn néztünk egymásra.

- Elvitték vizsgálatra?

- Nem. Már túl van a vizsgálatokon.

- De itt nincs.

- Mi az hogy nincs? – léptem én is be. Üres volt a helye. A folyosóra kiléptem, majd egy nővért elcsíptünk. – Elnézést. A 213-as korteremből hova lett Laura?

- Az a kedves kis lány? Reggel összepakolta a cuccait, majd eltűnt.

- ELTŰNT? És a Doktor? Elengedte? Hova tűnt?

- Azt nem mondta.

- De…

- Várjon. Egy levelet hagyott, hogy adjam át. – a kezembe adta a nővér a levelet.

- Köszönöm.

Elővettem a mobilom és azonnal kerestem a mobilja számát. Meg is találtam, majd hívtam. Vedd fel! Vedd fel!

- Sajnáljuk, de a szám nem kapcsolható. Próbálja meg…

- A rohad életbe! – morogtam. Bementem Laura kortermébe és leültem az ágyra. Felbontottam a levelet, majd elkezdtem olvasni.

Egyetlen Fernando,

Bocsáss meg mindenért. Most lehet nem értesz, dühös vagy rám, nem tudod, miért tettem azt, amit tettem. Hogy miért hagytalak el. Nem mondhatom el pontos okát, de hidd el, megvolt rá az okom. Még mindig ugyanúgy szeretlek! És ez soha nem fog elmúlni! Ez a szerelem a szívemben örök marad, de mint oly sokszor, az sors furcsa fintora, hogy nem lehetek veled. Utálom a Sorsom! Éjjel-nappal csak veled lennék! Te egy fantasztikus ember vagy. Mindig segítesz, kedves vagy, humoros, és… nincs olyan dolog, amit ne szeretnék benned! Ne keress! Túl sok minden/mindenki áll közénk. Csókollak drága! Találj a boldogságra! Engem örömmel tölt el az, hogy boldognak láthatlak. Jobbulást anyukádnak. Vigyázz a szüleidre! Nagyon szeretnek téged. Mondd meg kérlek a lányoknak (Noncsi, Liza, Icu) hogy köszönök nekik is mindent. Vigyázzanak a fiúkra! Sebike vigyázzon a lányokkal. Főleg a Léa félékkel. A fiúkat is puszilom! Most sietnem kell…

Légy boldog, nagyon. Sok sikert Drága!

Csók, Laura Wéber