Fernando olyan érzékien csinálta azt, amivel újra felbosszantott, hogy lassan kezdtem elveszíteni az önuralmam. Amíg még magamnál voltam gyorsan kigondoltam, hogy vághatnék vissza.

Rájöttem a megoldásra.

Kibújtam a papucsomból és ugyanabba a játékba kezdtem, mint ő. Egyre feljebb haladtam a lábain, látszott rajta, hogy már nehezen veszi a levegőt. A bal lába belső combját kezdtem el izgatni, miközben Fer azon volt, hogy izgalmából az asztalnál lévők közül senki ne vegyen észre semmit.

Az én kényeztetésemet már abbahagyta, nem tudott kétfelé koncentrálni.

Ez volt az én szerencsém.

Amikor már alig tudott nyugton ülni a fenekén, a farmeron keresztül nemi szervét kezdtem el izgatni. Lassan húzogattam rajta fel-le a talpamat, mire ő nagyokat kortyolt a poharában lévő vízből és az asztal sarkát illetve a terítőt markolászta.

-          Fernando, jól vagy? – kérdezte tőle Bob érdeklődve.

-          Igen. – felelte röviden és tömören, majd újra ivott.

Flavio is Nano felé fordult, úgyhogy az érdeklődés középpontjába került Ekkor fokoztam a tempót. Giancarlonak már leesett a dolog, hogy mi zajlik az asztal alatt, mivel alig tudta elleplezni a kitörni készülő röhögését.

Fer egyre lejjebb csúszott a széken, hogy minél jobban elérjem. Egyre inkább rányomtam a lábam, éreztem, hogy már teljesen kemény. Izzó szemekkel nézett rám, látszott, hogy tisztára be van gerjedve.

Ekkor tettem meg a reggel leggonoszabb dolgát: mindkét lábammal közrefogtam a lábát, és erősen megrántottam. Nano a hirtelen mozdulattól beesett a szék és az asztal alá, magára rántva a terítőt és a rajta levő tányérokat, poharakat, ennivalókat-innivalókat.

Fisicoból kitört végre a nevetés, a csapat krémje pedig meghökkenve bámult be az asztal alá, ahol a csapat pilótája hevert. Akit pirítós, vaj, lekvár, méz, felvágott, uborka, paradicsom, eper, narancs darabok borítottak. Mellé egy kis tej, tea, kávé, ásványvíz körítésnek.

Dühösen pislogott fel rám a padlóról, míg én csak nevettem rajta és észrevétlenül visszacsúsztattam a lábam a papucsba.

A büfében a lányok kifaggattak a történtekről, mivel semmi sem maradhat titokban és többen elkezdték összerakni az események mikéntjét és miértjét.

-          Hanna, valld be, hogy te voltál! – erősködött Sue.

-          Mégis miből gondoljátok, hogy én állok a dolog mögött? – értetlenkedtem.

-          Mert a módszer abszolút rád vall! – adott hangot a véleményének Jeanne.

-          Így igaz! Eddig csak te voltál ilyen kis tűzrőlpattant vele! – fűzte tovább Rose. – Ugyan már kislány, úgysem tudod letagadni! Most is elpirultál!

-          Nektek nem lehet ellenállni! – adtam meg magam. – Én voltam a bűnös, igen. Most jobban érzitek magatokat? – vigyorogtam rájuk.

-          SOKKAL! – kiáltották egyszerre. Éppen ekkor ért oda hozzánk Fernando. A lányokból halk kuncogás tört fel, amikor meglátták őt. Sejtettem, hogy most egy kis fejmosás fog következni, ezért a lányok mögé hátráltam.

-          Fernando, kérsz valamit? – érdeklődött Rose a nevetését visszafojtva, de hatalmas vigyorral az arcán.

-          Igen. Hannat! – mondta fojtott hangon.

-          Vele sajnos nem szolgálhatunk! – állt elém egy kicsit Jeanne.

-          Bizony, ő nincs rajta az étlapon! – próbált megvédeni Sue is. – Esetleg valami mást kérsz?

-          Nem. Csak őt. És ti sem tudtok ebben megakadályozni. – felelte a lányokra szinte ügyet sem vetve és bejött a pult másik oldalára, megragadta a karomat és bevonszolt a raktárba. Bezárta az ajtót, majd az övét kioldva felém fordult - Remélem nem gondoltad, hogy a reggeli kis műsorodat megúszod szárazon! Amit elkezdtél, azt itt és most be is fejezzük! Vetkőzz!

A szemeibe nézve láttam, hogy itt most nem használna se a szép szó, se a könyörgés. Tényleg iszonyatosan dühös volt, de nagyon kívánt is. Csupa kéjt sugárzott a tekintete, szavakkal nem mentem volna semmire.

Így hát érzéki mozdulatokkal elindultam felé és hozzábújtam. Hozzá nyomtam az altestemet, mire felnyögött. Elkaptam a nadrágját és lassan lecsúsztattam róla, majd az ajtóhoz tántorogtunk. Meg akart csókolni, de nem engedtem neki, más volt a célom.

Amint odaértünk az ajtóhoz, óvatosan elfordítottam a kulcsot a zárban és egy hirtelen mozdulattal kitártam az ajtót. Fer letolt gatyával esett ki a pult a mögé, égbe meredő fenékkel, amit csak egy fekete boxer takart. Nocsak… a kis spanyolnak nincs is olyan rossz segge…