(2004.október 24. Brazil Nagydíj – Erika)

-          Fernando! Neee… Bárki beléphet a liftbe.

-          Nem lép be senki. De már nem bírom.

-          Csak a szobáig bírd ki…

-          De Era…

-          De Fer… - csókoltam meg.

A lift megállt és kipattantunk belőle. Fernando a fenekemnél fogva felemelt. Én derekára kulcsoltam a lábaim és csókoltam. Az ajtóhoz sietett velem, majd próbálta kinyitni.

-          Mi az? Nincs lyukérzéked?

-          Édesem. Lyukérzékem van! De így… Áhh… Rád vagyok felizgulva, nem erre az ajtóra.

-          Márpedig így nem jutunk be…

-          Várj csak! – és sikeresen kinyitotta, majd ledobta valahova a kulcsot és becsapta az ajtót magunk mögött. A sötét nappalin keresztül vitt a háló fele. Közben valamiben majdnem elbotlott. A hálóban aztán nem volt megállás.

Megszabadított a ruháimtól és csókokkal halmozott el. A nyakamtól indult lefele. Forró lehelete szinte perzselt. Közben a kék-sárga Renault-os ingjét egy mozdulattal letéptem róla. Pár gomb tehetetlenül adta meg magát és ki tudja hova röpködtek a sötétben. Izmos felsőtestén végigsiklott a kezem egészen a nadrágja övéig.

-          Biztos ki akarod szabadítani? – kérdezte sunyi mosollyal.

-          Ilyet kérdezni drága?- és kicsatoltam az övet. Miután letornázta ő is magáról az utolsó ruhadarabot visszatért testem kényeztetéséhez.

Mesterien értett a dologhoz, annyi szent. Melleimnél elidőzött egy ideig. Izgatóan simogatta őket. Egyre szaporábban lélegeztünk. Közben elindult hasamon egyre lejjebb és elkezdett ott lent kényeztetni. Nyelvtechnikája nem hagyott kivetni valót! Kis idő után ismét arcom előtt termett. Kezemmel végigbarangoltam hátát és gerincvonalán végighúztam ujjam. Kissé felnyögött, majd tekintetével elkapta a pillantásom. Én megfordítottam és immár ő került alulra.

Izmos felsőtestét bejártam és kezem közben rátalált a már meglehetősen kemény férfiasságára. Kezem fel-le húzogattam rajta. Jeleiből ítélve jól csináltam mindezt. Mikor már szakadt nála minden cérna egy hirtelen mozdulattal maga alá gyűrt és a szemembe nézett. Vadul megcsókolt. Kis tüzes matadorom.

Belém hatolt és ütemesen elkezdett mozogni. Először lassan, majd gyorsított a tempón. Halkan nyögtünk fel. A beteljesedés pillanata nem volt távol. Fernando egy pillanatra lassított, egy csókot lopott ajkaimról, majd egy utolsó mély lökéssel áttaszított mindkettőnk egy szenvedélytől és vágytól izzó más világba. Testünk átjárta ez a mámoros érzés, majd fáradtan dőltünk egymás mellé.

Miután kipihegtük picit magunk én a mellkasára hajtottam fejem.

-          Szeretlek Fernando.

-          Én is téged Erika.

-          Megígérsz valamit? – kérdeztem tőle. Szemei csukva voltak.

-          Persze. Neked bármit.

-          Ígérd meg, hogy mi mindig ilyen boldogok leszünk, mint most.

-          Megígérem.

-          És nem fogsz elhagyni?

-          Soha! – villantott rám egy mosolyt és megcsókolt.

(2 héttel a Brazil GP után a Sport Week újság címlapján)

Fernando Alonso szakított!

A spanyol pilóta barátnőjétől (Erika Molnár) búcsút intett nem sokkal a Brazil Nagydíj után. A szakítás hátteréről nem sokat tudni. Állítólag Erika megcsalta a fiatal spanyolt! Részletek a 9.-oldalon…