A DNS tesztre elmentünk megcsináltatni. Azt mondták kell pár nap, mire meglesz, mivel nagyon zsúfoltak. A Török Nagydíj utánra megígérték. Nekem volt pár dolgom, Sebi ügyeit intézni. Szereztem neki 2 új szponzort. Fer úgy döntött egyből utazik Török Nagyíjra majd. Mi Maxival maradtunk.

Izgatottan terítettük meg az asztalt. Fer nemsokára megérkezik. Pár óra. Épp kész lett az asztal és Maxival pacsiztunk. Ana lépett elém.

-          Most hívtak. Megvan a DNS teszt eredménye.

-          Ez szuper. Akkor el lehet majd menni érte.

-          Mit szólnál, ha most mennél el érte?

-          Én?

-          Úgyis hozni kell gyümölcsöt, nem? José! Add a kocsi kulcsokat!

-          De…

-          Nincs de! Menj el érte!

-          Rendben. – mosolyogtam.

Beautókáztam a tesztért. Nem bontottam fel. Persze gyümölcsöket is vettem és egy ideig elméláztam az édességeknél. Legszívesebben ennék valami habos süteményt. Na jó! Visszatérni. Vettem azért magamnak egy kis csoki fagyit. Utálom a csoki fagyit, de most volt bennem valami, ami miatt megkívántam. Beültem a kocsiba, mikor megszólalt a mobilom. Felvettem.

-          Igen? Itt egy csoki fagyi kíséretében Erika. Ki keresi?

-          Itt pedig a forró reptérről Fer.

-          Nando! Már úgy hiányzol! – mondtam.

-          Te is nekem. Nemsokára indulok haza, csak fogok taxit.

-          Nem kell. Kiugrok érted. Itt vagyok bent a városban. Volt egy kis dolgom.

-          Dolgod? Kocsival vagy?

-          Aha. El lettem küldve gyümiért.

-          Akkor megvárlak, ha kijössz értem.

-          Egy pillanat. Elnyalom a fagyim.

-          Hmmm…

-          Mi ez a vágyakozó sóhaj?

-          Semmi. Csak én is úgy nyalnék ezt-azt…

-          Perverz! – nevettem a telefonba. – NA. Most megyek.

-          Hm… Máris elnyaltad? Gyors a nyelvtechnikád!

-          Majd este kitanulmányozhatod! – kuncogtam. – Puszi! Sietek!

-          Siess!

A reptérre hamar kiértem. Fer bepakolta hátulra a csomagjait, majd beült mellém egy csók kíséretében. Közben popsija alól kivette a borítékot.

-          Hát ez meg mi a csuda? – kérdezte forgatva a borítékot.

-          DNS teszt.

-          MI VAN? – kérdezte kiabálva.

-          Nyugi. Anyud szerette volna nagyon. Tessék. Meglesz a teszt. Leszállhat rólam.

-          Nem kellett volna belemenned! Ezt most szépen kidobjuk! – szállt ki a kocsiból.

-          FERNADNO! NE! – pattantam ki. – Akkor anyukád soha nem száll le rólam!

-          Hol a francba érdekel ez engem? Látszik, hogy a fiam! Nem hiszem el, hogy nem hisz nekem és az én szerelmemnek. Meg a fiamnak. – csapkodott a levegőben. Hozzá bújtam és megölelgettem. Közben ügyesen kibűvészkedtem a kezéből a tesztet.

-          Menjünk. Már vár az ebéd.

-          Ezek után még legyen étvágyam is? – ült be a kocsiba. Nagyot sóhajtva indultam el.

Amint megállt a házuk udvarán a kocsi Fer kikapta a kezemből a tesztet és besietett. Követtem, még mielőtt baj lesz.

-          Anya! Megmagyaráznád mi a jó édes franc ez? – kérdezte kiabálva Fer.

-          Fiam. Az egy DNS teszt.

-          De minek?

-          Hogy kiderüljön tényleg a fiad-e Maxi. Lehet nem is te vagy az apja!

Maxi is ott volt a konyhában. Odasétált Ferhez és megölelte.

-          Apu. Te vagy az apum, ugye?

-          Ez csak természetes kicsim. Menj szépen apával kezet mosni. Mindjárt ebédelünk.

-          Oké. – puszit nyomott az arcára.

-          Most muszáj volt pont előtte?

-          Úgyse a fiad!

-          Hát ebből elég! Fer fia! Én tudom! – mondtam mérgesen.

-          Lássuk a tesztet.

-          Rendben Anya… - kezdte e bontogatni Fer idegesen.

-          Nem! Majd a kedves Erika kibontja. A gyermeked anyja, ugyebár.

-          Anya…

-          Hagyd Fer. – vettem ki a kezéből. Kibontottam.

-          Nos?

-          De… - értetlenül álltam és néztem a lapot. Ana kikapta a kezemből.

-          Háhá! Látod? Megmondtam! Nem a fiad! – himbálta a lapot. Értetlenül néztem ki a fejemből, csakugyan, mint Fer…