-        Bármi mást csinálnék, de nem akarom kirúgatni magam.

-       Mióta dolgozol?

-       Egy hónapja.

-       És annyira jó a munkád?

-       Mást szeretnék csinálni, de mindenáron az ismertségre törekszem…

-       Legyél autóversenyző!- mondta derűsen a srác.

-       Hé, környezetmérnök vagyok!- hívta fel a figyelmét Zina.

-       Majd bioüzemanyagot használsz…

-       Ha ennyire egyszerű lenne…

-       Mi van még?

-       Motorolaj, kenőanyagok, hűtőfolyadék, gumik…és még sorolhatnám.

-       Akkor nem egy ideális hely számodra a hungaroring.- állapította meg Nelsino.

-       Ha nagyon szélsőségesen nézzük nem, de nem akarok olyan lenni, mint a „greenpeace” tagjai.

-       Hát én se kötözném magam oda egy fához…- mondta nevetve Nelsino.

-       Ha nem pilóta lennél mivel foglalkoznál?- kérdezte témát váltva Zina, közben lopva körbenézett, hogy Kimit vagy Nicot látja e. Mindketten háttal ültek neki, de Kimivel találkozott a tekintetük… édes és csábító volt a nézése. Zina meg egy másik sráccal beszélget elmélyülten, nemhogy Kimivel foglalkozna… persze csak barátilag, egyelőre.

-       Biztos sportoló lennék… mondjuk úszó vagy sielő.

-       Hát nem túl közeli a két sportág…

-       De azért jó lehetek bennük egyszerre.

-       Nem kételkedem, majd innen folytatjuk, de most muszáj a mosdóba mennem…- mondta Zina és bocsánatkérőn nézett Nelsinora.

-       Oké.

Útban a mosdó felé, még lopva Kimire nézett, aki fogta a jeleket és ő is a WC felé indult. Alig várta, hogy kettesben legyenek. Villámgyorsan húzta be a lányt mosdóba, és nem eresztette. Hevesen csókolta és simogatta vágyakozva.

-       Hééé, bárki bejöhet…- próbálta visszatartani a lány.

-       Te vagy az egyszem lány…

-       De ha valaki eltéveszti…- próbálkozott tovább, miközben két kezével biztos távolságban tartotta a srácot magától.

-       Ne félj!

-       Nem félek, de alig ismerlek…

-       Én is, de…

-       Ne gyere ezzel!

-       Azt se tudod, mit akarok mondani.

-       De sejtem.

-       Mi a baj Zina?

-       Kedvellek téged, és szeretem a csókod, de mást is kedvelek, aki közelebb van hozzám és vasárnap után is közelebb lesz, mint te… de mindkettőtök olyan bizonytalan… vagyis én vagyok bizonytalan…

-       Kicsit zavaros.- állapította meg Kimi.

-       Tudom, és nem is kéne itt lennem veled.

-       Mért?

-       Mert megígértem a főnökömnek, hogy beszélgetünk, ha már felajánlotta, hogy segít helyretenni a lelkem, de azóta történt ez a dolog köztünk és nem tudom, mit csináljak.- mesélte el őszintén Zina.

-       Hát jó tudni, szóval ő a másik.

-       Igen, de nem publikus, oké?

-       Jó nem kotyogom ki… de mióta?

-       Olyan gyorsan történt minden mióta megjelentetek itt…

-       Szóval mi bolygattuk fel az életed, és pontosan ki az a „mi”?- kérdezte Kimi csodálkozva.

-       Talán nem egy mosdóban kéne megbeszélnünk és nem most.

-       Mennyire nem most?

-       Halasszuk holnapra!- kérte Zina.

-       Soká lesz…

-       De nem akarom elrontani az estét…

-       Szóval akkor csak néha kisurranunk csókot váltani?- kérdezte Kimi szomorúan.

-       Ennyi fér bele… és így is hoztam áldozatot érted, mert nem Márkkal beszélgetek most.

-       Értem, akkor mostanra ennyi, én azért nagyon várom a holnapot…

Zina nem válaszolt, csak szomorú tekintettel nézett, majd visszament a többiekhez. Nico rögtön magához is intette:

-       Baj van?-kérdezte.

-       Nincs, de mért kérded?

-       Sokáig voltál kint…

-       Csak ez a sör nem jó ötlet volt…

-       Akkor mit hozzak?

-       Bármi mást, csak jó erős legyen!

Whiskyt kapott, egy fokkal jobban esett neki. Elmerengve ült felhúzott lábakkal az asztalnál és nézte a többieket és a jó kedélyű beszélgetéseiket.

-       Tudod mi kéne neked?- kérdezte hírtelen Nico.

-       Mi?

-       Egy pasi.

-       Milyen pasi?

-       Aki felvidít, de csak olyan könnyed kapcsolatra.

-       Egyéjszakásra gondolsz?

-       Ha nem akarod, nem muszáj, de egy kis flört azért kell neked.- mondta tovább Nico.

-       Kivel?

-       Mondjuk velem.

-       Úgy tudom, utálsz…

-       A látszat néha csal.

-       Mit akarsz tőlem, és mért nem kötözködsz továbbra is?

-       Mert nem is vagy olyan kiállhatatlan, minél többet beszélünk, annál inkább szimpibb vagy.- mondta Nico, aki ezzel Zinát nagyon meglepte.

-       És hogy akarsz flörtölni, ha én nem akarom?- kíváncsiskodott Zina.

-       Majd meglátod…- mondta sejtelmesen.

Nem szólt többet, csak a lány szemébe nézett. Ez a pasi tudhatott valamit, mert Zina egyre vonzóbbnak érezte a srác tekintetét, már nem is nagyon érzékelte a külvilágot és azt se, hogy Kimi tanúja ennek a kis „játéknak”.

-       Szép szemed van.- mondta a lány önkéntelenül is.

-       Neked is…

-       És most mi lesz?

A srác nem válaszolt, csak a lány szájához tartotta a poharát.

- Leitatsz?

- Nem, csak megitatlak…

Ezen Zina elkezdett nevetni, ilyet se hallott még…Aztán hagyta, hogy a srác nem túl ügyesen a szájába öntse a whiskyt. Gondolta, ennek a ruhának már annyi, pedig nagyon megszerette. Aztán Zina is próbálkozott ezzel a művelettel és akaratlanul is meg kellett érintenie a srácot ehhez. Az állát, és a kezét fogta, olyan édes volt így, és kedves… most gondolt rá először így. Nico becsukta a szemét és hátrahajtotta a fejét, Zina óvatosan öntötte a szájába az italt.

-       El ne mozdulj!- szólt rá Nico, és a pulthoz sietett.

Ekkor vette észre Zina, hogy Kimi őt nézi. Kérdőn nézett rá. Kimi pedig mérgesen és csalódottan, de most nem mehetett oda magyarázkodni neki, és Nicot se nagyon akaródzott magára hagyni. Épp visszaért Nico, mikor Kimi feléje indult. Meggondolta magát látva a helyzetet és inkább a pult felé indult.

-       Csukd be a szemed!- kérte Nico.

A lány mosolyogva engedelmeskedett.

- Nyisd ki a szád!

- Muszáj?- kérdezte gyanakvón a lány.

- Aha.

Nem kérdezett többet csak engedelmeskedett. Először savanyú, majd édes ízt érzett a szájában, majd a további gyümölcsöket: dinnyét, almát, körtét, barackot…

-       Jöhet még!- mondta türelmetlenül, mikor egy ideje nem érkezett több íz.

-       Elfogyott, de ha a pulthoz megyünk, van még.

Zina kinyitotta a szemét és látta, hogy Kimi még mindig ott van. Nem nagyon találta jó ötletnek, hogy ők is odamenjenek, de muszáj volt, mert nem akart magyarázkodni Niconak.

Kértek még egy tál gyümölcsöt, majd Zina adogatta Nico szájába, a srác kihasználta a helyzetet és még a lányujjairól is elfogyasztotta az ízeket.

-       Kis mohó!- mondta nevetve Zina.

Érezte már, hogy az elfogyasztott ital mennyiség kezd hatni rá, és már egyáltalán nem zavarta, hogy ki mit gondol arról, amit tesz. Felváltva etették egymást, és csak mosolyogtak egymásra. Aztán Nico bekötötte a lány szemét és italokat kért sorra.

-       Bizalom.- mondta Nico nyugodtan.

-       Oké.